Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Nékám Lajosné: Az Iparművészeti Múzeum XVI—XVIII. századi olasz majolika patikaedényei

1. Korsó, Castel Durante (?). XVI. sz. közepe l/a. Az 1. képen szereplő korsó mesterjegye •mészethű és világos művészetét. Az olaszok számára a latin nyelv könnyű érthetősége, az állandóan előbukkanó antik emlékek, az ókori kultúra ismeretét nagyobb mértékben tartotta fenn, mint másutt. A kellemes éghajlat, a félsziget előnyös földrajzi helyzete, a szárazon és vizén egyaránt kereskedő és kiváló iparral rendelkező olaszokat a többi európai nemzetnél jóval gazdagabbá tette. A pénz, a szép utáni vágy és a kényelem szeretete e kor művészetének felvirágzását segítette elő, és azóta is utolérhetetlen fokra fejlesztette. Gazdagsága és műkincsei miattltália a XV. sz. végétől állandó kívülről jövő támadásnak volt kitéve és felváltva francia, spanyol, német megszállást kellett elszenvednie, ami nemegyszer függetlensége elvesztésének, majd a XVIII. században kultúrája hanyatlásának egyik okává vált. A XVI. századi olasz tengeri kereskedelem egyik fontos szállítási cikke, mint már előző dolgozatunkban jeleztük, továbbra is a keleti fűszer volt. Ennek elkészítésével és árusításával foglalkozó patikusok még a XVI. és XVII. században is a városok vezető rétegeihez tartoztak. A különböző állati, növényi, ásványi kivonatból készített lúgos, savas, édes főzetek párlatait leginkább cserépedényekben tárolták, mert alkalmasabbak voltak, mint például az ólom vagy az anyagot beszívó fa, vagy a drága üvegtégelyek, így a majolikaedények a gyógyszertárak nélkülözhetetlen kellékei voltak. Ezek az arab kultúrkörből átvett egészségügyi edények, sajátos XVI. századi formájukkal és jellegzetes renaissance díszítésükkel jól elkülönültek az előző századi hispanomoreszk művészet befolyása alatt készült nehézkes patikaedényektől. Az egyenes vonalú albarellókat alul és felül kidomborodó taggal bővült fedeles edény váltotta fel. Gyakori a XVI. században a derékban erősen beszű-