Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

10. Az 1630-as könyv metszése kapcsolódik és a Brandenburgi Katalin-féle kötésről ugyancsak kimutathatjuk, hogy Rákóczi volt a megrendelője és ajándékozója. Ismeretes, hogy ebből a nyomtatványból mennyit ajándékozott Rákóczi. Nyilvánvaló, hogy a fejedelemasszony számára bekötött könyv legalább olyan díszes kellett hogy legyen, mint azok, amelyeket Rákóczi személyes használatára készíttetett. Csupán az 1630-as könyvtábla hovatartozása kétséges, az I. D. P. T. jelzés megnyugtató feloldása ez ideig nem sikerült. Valószínű lenne a Princeps Transsylvaniáé, és I. (Primum) vagy Itinerarium Diarium. De ha elfogadjuk is ezt a feltevést, Rákóczi személye akkor sem biztos, őt ugyanis csupán ebben az évben, december 20-án választották fejedelemmé, jóllehet megválasztása már néhány hónappal korábban bizonyos volt. Az első könyvkötés készítési ideje nagyjából egybeesik a pataki berendezkedéssel. Felmerül annak a lehetősége is, hogy mesterünk Patakon működött. A kérdések megoldásához az egykori Észak-Magyarország és Erdély gyűjteményeinek anyagát kellene megvizsgálni. Ezzel mind a fenti, mind az előzőkben említett két másik csoportunk emlékanyaga is teljesebbé válnék. Erdély művészetéről és erről az időszakról többen írtak. Figyelmen kívül maradt azonban az a tény, hogy ahol virágzó művészeti és szellemi élet folyik és ahol nyomdák működnek, virágoznia kellett a könyv művészetének is. A könyvkötészeti irodalom megemlékezett Rákóczi könyvszeretetéről, továbbá azt is tudta, hogy gondot fordított könyveinek köttetésére.

25 Ezzel kapcsolatban néhány ötvösművű könyvtáblát sorol fel, melyek közül egy kiemelkedő munka nemcsak leírásokban, hanem a valóságban is fennmaradt számunkra. Fitz József is említi munkájában, hogy a könyvkötések egy csoportját I. Rákóczi Györgyről nevezték el, azonban nem tér ki ennek ismertetésére, csupán a XVII. század hatvanas éveitől kezdve vizsgálja az emlékeket.

26 Brandenburgi Katalin könyve a magyar könyvkötés művészetének eddig nem ismert, virágzó korszakához vezetett el. Egyre világosabban látszik, hogy mindez nem lehetséges előzmények nélkül, s hogy a mohácsi vész utáni idők könyvkötészeti emlékeit ugyanott kell keresnünk, ahol a nyomdák alakultak és működtek, és ahol a magyar művészet és díszítő stílus ugyanekkor nemzeti virágzását élte. 25 Drescher Pál, A szép magyar könyv. Bp. 16. old. 2 kép és Harsányi i. m. 12 — 13. old. 26 Siebenbürgen, Budapest 1940. 201 old.