Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

9. Az 1630-as könyv metszése képeket, emblémákat, nem tudjuk eldönteni ; bármint legyen is, kétségtelen, hogy ezek az ábrázolások és címerképek a fejedelemség területén akkoriban ismert motívumok voltak. Széchy Mária szendrői térítőjét ugyancsak —• gránátalmatövek között elhelyezkedő — heraldikus állatalakok népesítik be. Egy Besztercéről való úrasztali terítő széldíszének virágornamenseit két-két heraldikus oroszlán fogja közre.

23 Megállapítottuk, hogy e könyvtáblák nyugati stíluson alapuló helyi formanyelvet magukbaolvasztó alkotások. Nem szóltunk még azonban magáról a mesterről. E díszítmények készítője kétségtelenül művészegyéniség, aki a nagyobb stílusegységekbe beilleszthető egyéni hangot üt meg. A szalagfonadék, az apró részekből összeállított indák (1633-as könyvtáblán) kiváló rajzkészségről tanúskodnak. Az a körülmény, hogy mesterünk stílusának fejlődésével, az egyre tisztább felépítéssel — tisztább és biztosabb rajzú minták is jelennek meg, arra mutat, hogy ő maga volt a minták tervezője, esetleg a nyomódúcok kivitelezője is. Hasonló esettel találkozhatunk a könyvkötészet későbbi történetében (Roger Payne). Itt említjük meg a könyvek metszésének biztos rajztudást igénylő ornamentikáját is (9., 10. kép). Azt sem tartjuk kizártnak, hogy mesterünk foglalkozott az egykorú diplomák hasonló rajzú ornamentális díszeinek készítésével.

24 Sajnálatos, hogy ez idő szerint több művét nem ismerjük, nem valószínű, hogy működésének eddig felmérhető 11 éve alatt csupán ezt a négy munkát hozta volna létre. Nem ismeretes, hogy hol működött ez a könyvkötő. A munkákban megmutatkozó olaszos igazodása Bethlen udvara felé mutat. Mivel Bethlen könyvtára leégett, személyéhez kapcsolódó egykorú könyvkötéseket nem ismerünk. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a mester első és utolsó műve Rákóczi személyéhez 23 Tápai-Szabó Gabriella, Magyar úri hímzés Budapest 1941. 4. tábla. 24 Példaként említjük a Petky diploma és az 1621-ben Magyar- és Csehország között kötött confoederáció címlapjának rajzát. Ugyanitt meg kell említenünk, hogy a diplomák ornamentikája ezt a stílust követi már az 1610-es években, ezzel szemben az 1640-es évek díszítő stílusa — ugyanúgy mint a könyvkötéseké is — ettől eltér.