Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Bóka Lászlóné: Az Iparművészeti Múzeum Prandtner ötvöstárgyai

bevonták saját műhelyükbe. (Ezt példázza idősebb Prandtner József házassága is, ki elveszi mestere lányát, nem alapít új műhelyt, hanem örökli apósa műhelyét.) Másrészt azzal küzdöttek a konkurrencia ellen, hogy nagyon kevés munkatárssal dolgoztak, s ezeket sem képezték ki magasabb fokon. Ezzel ugyan megakadályozták azt, hogy felszabadult inasaikból versenytársaik támadjanak, de egyben halálra ítélték saját mesterségüket, meggyorsították annak természetes elhalását. Nem véletlen az, hogy egy olyan kiváló mesternek, mint idősebb Prandtner József, aki a maga nemében kiváló mester volt, családtagjain kívül nem tudunk számottevő tanítványairól, s a család tehetséges tagjainak kihalásával megszűnt a műhely is. Végül az a nemrég előkerült néhány kanál, melyek vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a Prandtnerek kísérleteztek a szériagyártással is, szánandó emléke annak a meddő küzdelemnek, amivel a kézműipar megkísérelte a gyáriparral való versenyt. Az a körülmény, hogy a Prandtner-műhely, mint annyi más kézműipari műhelyt, éppen a negyvenes években szünteti meg működését, megerősíti azt a feltevést, hogy a magyar kapitalizálódás erősebb lendülete nem a kiegyezés után, hanem a negyvenes években kezdődött (v. Ö, Lederer Emma- Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon, Eudapest, 1952). Irodalom Városgazdaság, idegenforgalom és fürdőügyek közművelődése. (Klny: Évkönyve, Bp. Székesfőváros közigazgatása. Bp. 1942. 98. 1. A szépművészetek könyve. Budapest, 1940. 1125. 1 Arch. Ért. 1902. XXII. k. 145. 1. Budapest régiségei, XII. k. 1937. Múzeumi és Könyvtári értesítő. 1913. VII. évf. 131. 1. Múzeumi és Könyvtári értesítő, 1913. VII. évf. 33. 1. Kapossy János: Magyarországi ötvösök a XVIII—XIX. században. Bp. 1934. 33. 1. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig Bp. 1936. Magyar Múzeum, Bp. 1945. 83. 1. Vojdisek, Joseph: Adressbuch der kgl. freien Staat Pest. Dr. Szabóky Adolf: Budapest iparosai 1877-ben. Bp. 1877. Fővárosi Leváltár, Pest, tanácsülési jegyzőkönyv, 1793. CXIX. ülés szeptember 25, 3821/510 1. Főv. levéltár Miss. a. m. 6563, 10258. Rel a. m. 6182, 5953, Int. a. m. 7509. Léderer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952. Rechauer, H.: Geschichte des Kampfes der Handwekwerzünfte und der Kaufmannsgremien mit der österreichischen Bureaukratie, Wien, 1922. Matricula copulatorum ab anno 1788—1809; apr. 25. 14. 1. Matricula copulatorum ab anno 1824—1829. 6. k. 71. 1. baptisorum 1774—1809. pag. 377. 8. k. 388. pag. defunctorum 1830—36. 7. k. 1. Házasultak anyakönyve 1887—92. 15. k. 307. 1. Halottak anyakönyve: 1904—1931. 151. 1. Az anyakönyvi adatok a pesti belvárosi plébánia templom anyakönyveiből származnak. 11. Iparművészeit Évkönyv. — 9997 161