Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Dáni Géza: Észrevételek a Nagytétényi Kastélymúzeum római mérföldköveihez

Észrevételek a Nagytétényi Kastélymúzeum római mérföldköveihez Dáni Géza Az Országos Iparművészeti Múzeum hatáskörébe tartozó Nagytétényi Kastélymúzeum alapítását a helyi pártbizottságnak és népi szerveknek az az elgondolása indította el, hogy „a kastélyok hovafordítását eldöntő bizottság juttassa a kastélyt és környékét a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy abban a stílszerű környezetben országunk iparművészeti kincsei, berendezési tárgyai, valamint a környék történeti emlékei elhelyezést .nyerjenek. Erre a célra —• mondja a memorandum — szinte önmagától kínálkozik a Nagytétényi Kastély, mely eredeti szépségébe visszahelyezve, a főváros egyik látványossága lesz". A Nagytétényi Kastélymúzeum eddigi helyreállítását népi demokráciánk kultúrpolitikájának köszönhetjük. 1950-ben megkezdődött a Kastélymúzeum helyreállítása, s a jövőben még nagyobb ütemben folyik majd a munka, hogy e szép barokk műemlék a dolgozók közkincsévé váljék. Célunk, hogy e volt feudális kastélyban létesített múzeumban hiteles és régi környezetben mutassuk be elmúlt századok lakás- és bútorműves ségét, valamint fővárosunk e nagy múlttal rendelkező peremkerületének történeti emlékeit. A Tudományos Akadémia áldozatkészségéből az Országos Történeti Múzeum Régészeti Osztály megkezdte a kastély volt gyümölcsöskertjében a Campona néven ismert római Castrum feltárását is.

1 Ebből az alkalomból a múzeum összegyűjtötte a Campona területére vonatkozó elérhető • kőemlékeket. Az itteni kőemlékekkel való foglalkozás alkalmul szolgált arra, hogy az egyik Székesfehérvárott őrzött és eddig helytelenül Nagytétényre vonatkoztatott mérföldkő távolsági adatát az alábbiak szerint helyesbítsük. A kastély parkjába a Kastélymúzeum utcai oldalbejáratán át belépve, a bevezető út mentén balról és jobbról elhelyezett egy-egy mérföldkövet pillantunk meg. A baloldalon elhelyezett kő az aquincum tábortól mért 14 000 passus távolságra volt eredetileg elhelyezve, a római út mentén, tehát a mai Nagytétény — az ókori Campona •— területén. I. A 14 000 passust (14 mérföldet)- jelző követ Kuzsinszky Bálint javított olvasásban tette közzé, amikor még ez a kő a Verbőczy utca (ma Táncsics Mihály utca) 21—25. sz. palota udvari részébe volt befalazva.

3 Katancsich Mátyás 1826-ban megjelent: „Istri Adcolarum geographia vetus" c. könyvében publikálta és leírta ,hogy e követ „Paulo infra oppidum" (t. i. Tétény alatt) találták és jelenleg a tétényi kastély kertjében őrzik. A követ később Almássy József kamarai elnök budai, Verbőczy utcai palotájába vitette. Itt meg is találtuk, és a régi tulajdonos jogutódjától megszerezve 1952-ben a Nagytétényi Kastélymúzeum kertjében a fent jelzett helyen felállítottuk. így visszakerült a kő Nagytéténybe. Evvel kapcsolatban érdeklődésünket felkeltette az a körülmény, hogy Polgár Iván Székesfehérvárról az előbb szóbanforgó kővel azonos szövegű mérföldkövet publikál. 162 N.