Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Pataky Dénesné: Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben
felvirágoztatta, s vezette mindaddig, míg az ő szellemétől idegen, a plasztikát előnyben részesítő stílusváltozás be nem következett. Johann Gregor Höroldt, Johann Wilh. Höroldt szabómester legkisebb fia 1696 augusztus 6-án született Jénában. 5 Valószínűleg művészi kiképzésben részesült, miniatűr-, vagy zománcfestő lehetett, de rézkarccal is foglalkozott. 1719-ben az egy évvel azelőtt alapított bécsi porcelángyár festője, 0 1720. január 16-án a Meissenbe visszatérő Stölzellel került a meisseni gyárba. Szűkös vándortarisznyájában fényes jövő ígéretét és a meisseni gyár világhírét hozta magával a 24 éves festő. Meissenbe érkeztekor ott tulajdonképpeni porcelánfestőt nem talált, ami előtte a festés terén történt, többékevésbé kísérletezésnek tekinthető. Höroldt nemcsak az európai porcelánfestés stílusát, de a technikáját is megteremtette. A megfelelő alacsonytüzű színeket és kezelési módjukat hosszas kísérletezés után találta meg. Böttger fénytelen és átlátszatlan színeit addig javította, míg két évvçl Meissenbe kerülte után, 1722-ben már egészen új porcelánszíneket nyert, tiszta, világos és telt kéket, tengerzöldet, vasvöröset, citromsárgát, bíbort és lilát, amelynek a XVIII. sz.-i meisseni porcelán fő jellegzetességei, a melyeket az e században működő porcelángyárak felülmúlni nem tudtak. Erős Ágostnak már Höroldt Bécsből hozott próbadarabjait e szavakkal adták át: „dass er nicht nur die blaue, sondern auch rothe und andere Farben auf dem Porzellan dergestalt zu tractieren vermag, dass darbey die Glätte conservieret, jede Figur kunstgemäss gezeichnet und im Feuer nachmals beybehalten werden könne"'. 7 A színes alapozás Höroldt legsikerültebb technikai vívmányai közé tartozik, 1725 körül már a spektrum minden színét megpróbálta előállítani. 1725-ben említik először sárga alapmázát, utána a világos és mélykéket, zöldet és vöröses ibolyaszínűt, valamint mélyfeketét, 1731-ben az őszibarackvirág-színűt, az acél- és tengerzöldet, a világos és sötét bírborszínűt és a vöröset, 1733-ban egy másik sárgát. 1734-ben színes mázakra és aranyra színes figurákat is tudott festeni. 8 Ezzel a gazdag színskálával a meisseni porcelánt a legszebben színezett európai porcelánná tette, amelyet a színek harmóniájában és színerőben azóta sem múltak fölül. Technikai újításait az oly régen áhított máz alatti kék tökéletesítésével fejezte be. Kevéssel Böttger halála után Köhler, Böttger egyik legjobb munkása, sok kísérletezéssel megjavította a kobaltfestést, míg Mehlhorn új porcelánmasszát készített, amelyen a kobalt érvényesült. 1725-ben a máz alatti kék festés titkát Köhler a sírba vitte, 9 csak a keverési arányt tudta meg tőle Höroldt. Hosszas kísérletezés után csak 1732-ben 10 sikerült Höroldtnak kielégítő máz alatti kék festésű edényeket készíteni, és ezzel Erős Ágostnak régi vágyát teljesítenie. A választófejedelem kegyét Höroldt kimagasló képességeivel és azzal az őszinte törekvésével, hogy a meisseni porcelánnak minél művészibb külsőt ad ion, hamar megnyerte; 1723-ban udvari festő, 1731-ben udvari biztos, 1749-ben udvari tanácsos lett. Hogy Erős Ágost mennyire méltányolta, kitűnik abból is, hogy 1731-ben 11 elrendelte technikai tapasztalatainak feljegyzését: „da er der einzige Besitzer von der Kunst Farbe zu verfertigen und aufzutragen ist". 12 Höroldt 1731-ben jutott a félve őrzött ,, arcanum", a porcelánkészítés titkának birtokába, amelyet híven megőrzött, sőt kiváló technikai érzékével az eljárást még tovább is fejlesztette; pl. az égetésnél a selejtet fáradhatatlan kísérletezései folytán sikerült csökkenteni. Sokoldalú tevékenységének köszönhető, hogy a meisseni porcelán technikailag is kiváló lett. Az 1720-as évek végén a korízlésnek megfelelő érős plaszticitásra való törekvés a porcelánművészetben Kaendlerrel, a világhírű szobrásszal túlsúlyra jutott Meissenben, Höroldt egyre inkább háttérbe szorult. A hétéves háború a gyárra nézve oly siralmas időszaka alatt jóformán távol volt, 1765-ben nyugalomba vonult, 1775. január 26-án halt meg Meissenben. 1:! * > • r ' Thieme-Becker: Allgem. Künstler Lexikon. 6 Berling Festschrift 15 pp. 7 Thieme-Becker: Allgem. Künstler Lexikon, s— 13 Thieme-Becker: Allgem. Künstler Lexikon.
