Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Dobrorits Aladár: Haladó hagyományaink és a szocialista-realista iparművészet

A szocialista realista művészet szoros kapcsolatban van a mult realista hagyományaival, de nem csupán realista művészet, a való élet ábrázolója is, tipikus embereket és tipikus körülményeket ábrázol, nemcsak kritikai, hanem szocialista is. Kapcsolatban áll a szocialista ideológiával, a világot következetes tárgyilagossággal ábrázolja, fejlődése fő irányvonalával és törvényszerűsége teljes ismeretével.

22 Könnyebb ezt felismerni az irodalomban vagy az ábrázoló, tematikus képzőművészetben. Az iparművészetben is egyszerűbb figurális vagy tematikus alkotások esetében. De nehéz a kérdés a használati tárgyakat előállító vagy éppen csak formaalkotó, vagy csak motívumokat, ornamentikát alkalmazó műalkotásnál. Más helyen megkíséreltük a realizmus alapfeltételeit kielemezni az iparművészeti alkotásnál. Az iparművészetben, mint használati tárgyakat előállító művészetben a realizmus alapfeltételeit — az általuk kifejezett tartalomtól egyelőre elvonatkoztatva — a következőkben láttuk: Az iparművészeti alkotás, mely egyúttal használati tárgy, vagy annak a típusát őrzi meg, abból fejlődik ki, a funkció megkívánta formától el nem szakadhat, avval nem lehet ellentétes. A díszítésnek ehhez a funkcióhoz vagy formához alkalmazkodnia kell — részben — mert gyakran a díszítés is a funkció által megkívánt elemekből alakul ki. Az anyag, a tudatosan megválasztott anyag sem lehet sem a formával, sem a rendeltetéssel ellentétes, attól nem szakadhat el.

2:í A szocialista-realista iparművészeti alkotásnak a marxi-lenini világnézetet, a munkásosztály világnézetét kell tükröznie. A dolgozó ember világát, a szocialista építés diadalát, a szocialista társadalom fejlettségét, hatalmát és gazdagságát kell tükröznie. Tehát nem fér meg vele a primitíveskedés sem művészi, sem technikai téren. A szocialista-realista iparművészettel nem fér össze a formabontás, az öncélú formakeresés, de épp így nem fér össze a formai primitíveskedés vagy formai uniformizálásra törekvés sem. A csak díszítésre szolgáló, csak dísztárgyként szerepelni kívánó alkotás nem ellentétes a szocialista realizmussal, az ilyen tárgy nem öncélú, célja éppen a díszítés. Üj anyagok, új technikák, a minél tökéletesebb technikai és művészeti megoldások keresése és együttes alkalmazása a szocialista-realista iparművészet fontos sajátossága, s hozzá tartozik a nagyüzemi technikában rejlő művészi lehetőségek minél szélesebb körű alkalmazása is.

24 A. műalkotás lényegét az eszmei tartalom alakítja ki. De az iparművészeti tárgynál, mely használati tárgy, vagy annak a típusát őrzi, a funkció által megkövetelt formai alakítást és a technikai eljárás adottságait, az anyag adottságait figyelembe kell vennünk. A kifejezésre juttatni kívánt tartalom formai megvalósításánál az anyagból, a technikai eljárásból való kiindulás, azok lehetőségeinek minél tökéletesebb kibontása a tartalom kifejezése érdekében nem jelent technicizmust. Technicizmus a technikai 22 V. Zimenko: A szocialista realizmus, a szocialista társadalom képének tükrözése. Képző- és Iparművészeti Tudósító, 1952. I. és kk. old. 23 Művészettörténeti Értesítő. 1953. I

—II. sz. 4. old. 24 V. ö. A. B. Szaltikov — E. V. Fomerancev: Az Iparművészeti Tudományos Intézet. Szovjet Iparművészet, I. 48. és kk. old. /