Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Horváth Tibor: A Keletázsiai Művészeti Múzeum néhány „Átmeneti-korszaki" és K'ang Hszi kék-fehér porcelánja

• Az idézett vélemények alapján láthatjuk, hogy az ú. n. „átmeneti kor­szak" darabjainak a Wan Li porcelánoktól való elhatárolása nem ütközik nehézségbe, míg a korszak végét illetőleg az elhatárolás már komolyabb probléma, mert ez a csoport egy ideig fellelhető a Kang Hszi-korszak készít­ményei között is, még azután is, hogy a K'ang Hszi-korra olyan jellegzetes porcelánfestő stílus már kialakultnak mondható. Az ú. n. „átmeneti korszakba" tartozó darabjaink közül kettő (40— 41, 42, 43. kép) Hopp Ferenc gyűjteményéből származik, aki Kínában vehette őket. Az eladótól nyert felvilágosítás alapján írta fel tussal az aljukra: „Ming-dynasty". Az alakjuk, ha nem is azonos, nagyon hasonló. Mindkettőn a nyak, egy lezáró kék vonal felett, leköszörült, így hiányos. 10 Eredeti formájuk azonos lehetett a British Museum egyik Vázájáéval. 11 Ez a forma nem kínai, hanem eredetileg a közel- és közép-keleti (leginkább perzsa) boroskannák formája. A keskeny, hosszú nyak, eredetileg rézben megszületett forma, a porcelánedényeknél gyakorlatban nem válhatott be törékenysége miatt. A kínai korongosok, a darabok formájának megadá­sakor, mindig tekintettel voltak arra, hogy az anyag milyeneket is tesz alkalmassá. Továbbmenve, a mi két vázánkat még hasonlóvá teszi az, hogy mindkettőnek a fala vastag, a máz alatti kobalt színe tiszta tónusú, és a mázuk csillogó fényű. A festésük határozott, gyakorlott művész kitűnő munkája, a rajz egyes részeinek elosztása is sikerültnek mondható. Kétség­telenül mindkettő Csing-te Csenben készült, akkor, amikor ez a stílus virágkorát élte. Az egyik váza (40—41. kép) hasát tájképben elhelyezett figurális kom­pozíció díszíti. Egy fiatal vitéz, hátára csatolt karddal, feltartott jobbkezé­ben ostort suhogtatva, vágtat előre. Pettyes lovának a rajza különösen szép. Felette az égen csillagokat láthatunk. Üldözői nyomában járnak, kettő fáklyát hordoz, a harmadik kezében alabárd. Még távolabb, már részben a meredek sziklafal által eltakarva, egy másik lovas, öltözéke után ítélve hivatalos ember, aki előtt egy kísérő zászlót vagy ernyőt tart. Ez a jelenet a klasszikus novella, a Szan Kuo Si (Három ország története), Ho Sao Po­v/ang (Po-wang felégetése) c. fejezetét illusztrálja. Ugyanez a jelenet meg­található a stockholmi Hallwyl Museum egyik vázáján is, amelyet a kataló­gus „valószínűleg korai K'ang Hszi"-nak határoz meg. 12 A mi példányun­kon azonban a nyak tövében található kettős vonalakkal határolt mezőben található levéldíszek és a száj alatti „kötöttebb növényi rajz, valószínűleg tulipán" lehetővé teszik az ú. n. „átmeneti korszakba" való sorolását. ­A másik váza hasán (42—43. kép) a díszítés két önálló részre tagolódik: a kakas és a tyúk párviadalára, valamint egy különös alakú szikla tövéből fakadó vadkrizantémum rajzára. A vadvirág inkább a szabad természetet jelképezi, noha ilyen esőverte, időkopasztotta mésztufás sziklákat a kínaiak szívesen állítottak fel kertjeikben is. Amit azonban fontosabbnak tartok hangsúlyozni, ez a rajz jellegében annyira kínai, annyira a kor művészeté­nek ízlése szerint készült, ahogy jpzt a legkorábbi színes fametszetek is bizonyítják, hogy nehezen tételezhető fel export céljaira való készítése. 10 1 a—b kép mag. 23,8 cm; 2 a-~b kép mag. 24,2 cm. 11 Mag. 14,8 inches (38,7 cm), S. Jenyns, i. m. Pl. III. fig. 1. « Catalogue of the Coll. of Ceramic Art of China. VIII. 3. b. c. 2. PI. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom