Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Dáni Géza: Észrevételek a Nagytétényi Kastélymúzeum római mérföldköveihez
5 Dissertationes Pannonicae, 1936. Ser. I. Fase. 5. 104. lap. 6 Székesfehérvári Szemle, I, 1931. 11. lap, Polgár Iván: „Második mérföldkő Rácalmáson". 7 Arch. Ért. 1951. 45. lap: Imp(erator) Caes(ar) M(arcus) Opell(ius) Severus Macrinus Pius Aug(ustus) co(n)s(ul) proco(n)s(ul) trib(unicia) pot(estate) Opell(ius) Diadumenianus Caes(ar) vias et pontes vetustate corruptas restituerunt cura agente Aelio Tricciano leg(ato) Aug(ustorum) pr(o) pr(aetore) ab Aq(uinco) m(ilia) p(assuum) XLIII. 8 Székesfehérvári Szemle, II. 1932. 9. lap. Helyesbített felirata: Imp(erator) Caes(ar) M(arcus) Aur(elius) Sever(us) Alerand(er) P(ius) f(elix) Aug(ustus) pon(tifex) max(imus) trib(unicia) pot(estate) Villi co(n)s III p(ater) p(atriae) restituit ab Aq(uinco) m(ilia) p(assuum) XV. „Hol találták? Ahol az aquincumi—mursai (Óbuda—eszéki) római út haladt lefelé a Duna mellett, a mai Érd területén, a Csillag-csárdától délnyugatra, a székesfehérvári út s a római út-maradvány hegyesszögében... a plébánia kis kertjében állította fel Kereskényi Gyula plébános". Graf András is említi (id. m. 104. lap), „Die Strasse führt zwischen Nagytétény und Érd am Ufer der Donau, bei der Csillagcsárda weicht sie von der modernen Landstrasse ab und zieht nach Érd. Hier stand der Stein mit der Angabe von MP XV.
