Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Szabolcsi Hedvig: Adalékok az intarzia magyarországi fejlődésének kérdéséhez. Az Iparművészeti Múzeum három intarziás bútora
és ilyen műhely munkájának tartjuk az 1511-ben készült nyírbátori és a hozzá kapcsolódó zágrábi és avasi stallumokat. 28 Ez olasz eredetű mesterekkel és olasz mintaképekkel dolgozó műhely hatásának kell tulajdonítanunk az intarzia felső-magyarországi gyors elterjedését. Amint ezt a kutatás megállapította, Szepes és Sáros megyében a XVI. század húszas és harmincas éveiben intarziás, városképes stallumok készültek. 29 Ilyenek a bártfai Szt. Egyed templom kétüléses, az eperjesi Szt. Miklós templom 29 üléses és a lőcsei Szt. Jakab templom két háromüléses stalluma. Az egyik stallumon talált mesterjegyes bejegyzés, amely így oldható fel FON KASE (forum) GREG(or) TISLE (r), talán a készítő helyre, készítő központjára, Késmárkra utal, Megerősíteni látszik ezt egy másik késmárki adat, az 1544-ből a Lang testvérek műhelyéből származó imaszék, szintén architektúrás intarziával. Ezek az emlékek a XVI. században Felső-Magyarországon az olasz intarzia és bútorművészet hatásait tükrözik. A század vége felé azonban, különösen a gazdag kereskedő- és bányavárosok művészetében az eddig uralkodó olasz reneszánsz művészet elemeivel német hatások keverednek, és a XVII. század első negyedében felvidéki bútormüvességünknek döntően a német, illetve délnémet, hatás szab új fejlődési irányt. Számos egyházi és világi bútoremlékünkre lesz jellemző a délnémet igazodás, felépítésben, díszítésben egyaránt. Vizsgáljuk még meg hogyan kapcsolódnak ládáink ehhez a XVI. századi városképes intarziás felső-magyarországi stílushoz? Az eddigiek során kétségtelenné vált, hogy a motívumok legnagyobb része a mi ládáinkra délnémet eredeti után került, onnan valók mestereink mintaképei. Vannak rajtuk viszont olyan közös vonások, amelyek a mintaképekből hiányóznak és hazai gyökerekre utalnak. Ilyen pl. az 1. szekrény belső ajtólapján ábrázolt díszedény leveles indája és a 2. szekrény belső előlapján található leveles indadísz, a harci jelenetek között. Ilyen a mind a hármon előforduló golyós dísz, amely a kompozíció kitöltésére szolgál. A 2. és 3. szekrényen lényegében azonosak a keretdíszek, amelyek a délnémet vagy svájci darabokon csak mellékes szerepet kapnak, amellett bonyolultabbak, más a kiállításuk. Mindezt aláhúzza a kompozicionális eltérés is. A mintaképekkel való rokonság e téren sem kétséges. Mégis megkülönbözteti azoktól egy sokkal egyszerűbb, bizonytalanabb felépítési mód; ahol pedig a mester bonyolultabb, sokrétűbb hatásokra törekszik, munkája gyakran nehezen áttekinthető (2. szekrényke előlapján belül). Az ábrázolások tárgyai, a városképek szintén délnémet példára készültek. De itt is sok a mintaképektől való eltérés. Nemcsak képzeletbeli városok, házak ezek, hanem talán egy-egy régi várunkra vagy házsorunkra emlékezhetünk bennük. Csak fokozza ezt az érzésünket az egykorú, vagy korábbi képzőművészeti ábrázolásokkal való- összevetés. Pl. a jánosréti főoltár Kálvária-szárny képének hátterében lévő városkép, vagy a Szepes28 Bárányné O. M.: A nyírbátori stallumok. Bibliotheca Humanitatis Historica T Magyar Történeti Múzeum, Budapest, 1937. 29 Bárányné O. M.: Gótikus és Renaissance stallumok Szepes és Sáros vármegyékhen. Magyar Művészet. 1934, 114. old.
