Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Szabolcsi Hedvig: Adalékok az intarzia magyarországi fejlődésének kérdéséhez. Az Iparművészeti Múzeum három intarziás bútora

perspective"-] ère, 14 —• ott nem válnak a faberakás. sőt általában az ipar­művészeti ábrázolás közvetlen tárgyaivá. De a svájci Andreas Ryff miniatűr­festő címerrajzai, 15 a délnémet Lorenz Stör, 10 vagy Erhard Schön rajzai, 17 metszetei, hol közvetlen átvétellel, hol kisebb módosításokkal rákerülnek az intarziás bútorokra. Ha a távolabbi kapcsolatot keressük, utalhatunk Dürer, vagy Urs Graf, vagy bármely kortársuk tájképi hátterű rajzára, metszetére, amelyekben majd minden esetben egy-egy vár vagy városkép is megjelenik. A városképes ábrázolások mellett új motívumok a hangszerek. Az elő­kép ezúttal nem olasz, bár ott is számos zenélő alak vagy önállóan, hang­szer ábrázolásával találkozunk a reneszánsz folyamán. A közvetlen impul­zust itt azonban a hangszeres zenének egykorú fejlődése, a XVI. században és XVII. század elején megjelenő első hangszertörétneti kiadványok met­szetes ábrázolásai adják. Ilyenek Sebastian Virdung 18 1511-ben Baselben kiadott „Musica Getutscht" c. könyve, amelynek szignált figurális és orna­mentális metszeteit bizonyosan, de az egyes hangszerek ábráit is nagy való­színűséggel Urs Graf készítette. 19 Vagy ilyen Martin Agricola 20 1528-ban megjelent és 1545-ben Wittenbergben újra kiadott ,,Musica Instrumentális Deudsch" c. metszetes könyve, vagy a XVII. század fejlődésre ható Prae­torius 21 „Syntagma Musicum" c. 1618-ban Wolfenbüttelben megjelent szin­tén metszetes könyve, és kívülük még néhány hasonló munka. 22 Ezek az ábrázolások (perspektivikus városkép, rom, hangszerek, alle­gorikus jelenetek, hangszerábrázolások, csata jelenetek stb.) és az egykorú 14 Jean Cousin építész, festő és fametsző (1490 k. — 1560) főműve: „Livre de Perspective de Jean Cousin Senonois maistce Painctre à Paris. Paris, Le Royer 1560. Thieme-Becker i. m. 7. kötet, 590—97. old. A. F. Didot: Recueil des oeuvres choisies de Jean Cousin. Paris, 1873. 15 Andreas Ryff baseli miniatürfestő. A svájci államszövetségről 1597-ben írt, illusztrált krónika iában 346 XVI. századi svájci címert is megörökít. Thieme— Becker: id. m. 29. kötet 257. old. A neki tulajdonított ládán saját és felesége címerét találjuk. Max F. Schneider: Alte Musik in der bildende Kunst Basels. Basel, 1941. 30. öld. 16 Lorenz Stör (Stöer, Stoer, Steer. Storr) festő és rajzoló, Nürnbergben és Augs­burgban működött a XVI—XVII. században. Fő munkái: „Geometria et Perspectiva. Hierjnn Etliche Zerbroche Gebeu, den Schreinern jn eingelegter Arbeit dienstlich..." 1566.; 12 fametszet perspektivikus romok ábrázolásával, fantasztikus tájképi és növé­nyi háttérrel. Graphische Sammlung. München Thieme— Becker id. mű 32. kötet 91—92. old. 17 Erhard Schön, festő és fametszetrajzoló (XV. sz. vége — XVI. sz. eleje) Nürn­bergben működött. Thieme— Becker id. mű 30 kötet. Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett katalógusa, 1953. « 18 Sebastian Virdung „Musica getutscht" c. könyvének facsimile újrakiadását Robert Eitner rendezte sajtó alá, megjelent a „Gesellschaft für Musikforschung" kia­dásában, Berlin, 1882. 19 Karl Nef: Seb. Virdungs Musica getutscht. Bericht über den Musikwissen­schaftlichen Kongress in Basel. Leipzig, 1925. 20 Martin Agricola: „Musica instrumentális deudsch", Wittemberg, 1529, fel­használt újrakiadása „Gesellschaft für Musikforschung", Leipzig, 1896. 21 Praetori us: „Syntagma Musicum", Wolfenbüttel, 1618. 22 W. J. Wasielewski: Geschichte der Instrumentalmusik im XVI. Jahrhundert. Berlin, 1878.

Next

/
Oldalképek
Tartalom