Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Szabolcsi Hedvig: Adalékok az intarzia magyarországi fejlődésének kérdéséhez. Az Iparművészeti Múzeum három intarziás bútora
perspective"-] ère, 14 —• ott nem válnak a faberakás. sőt általában az iparművészeti ábrázolás közvetlen tárgyaivá. De a svájci Andreas Ryff miniatűrfestő címerrajzai, 15 a délnémet Lorenz Stör, 10 vagy Erhard Schön rajzai, 17 metszetei, hol közvetlen átvétellel, hol kisebb módosításokkal rákerülnek az intarziás bútorokra. Ha a távolabbi kapcsolatot keressük, utalhatunk Dürer, vagy Urs Graf, vagy bármely kortársuk tájképi hátterű rajzára, metszetére, amelyekben majd minden esetben egy-egy vár vagy városkép is megjelenik. A városképes ábrázolások mellett új motívumok a hangszerek. Az előkép ezúttal nem olasz, bár ott is számos zenélő alak vagy önállóan, hangszer ábrázolásával találkozunk a reneszánsz folyamán. A közvetlen impulzust itt azonban a hangszeres zenének egykorú fejlődése, a XVI. században és XVII. század elején megjelenő első hangszertörétneti kiadványok metszetes ábrázolásai adják. Ilyenek Sebastian Virdung 18 1511-ben Baselben kiadott „Musica Getutscht" c. könyve, amelynek szignált figurális és ornamentális metszeteit bizonyosan, de az egyes hangszerek ábráit is nagy valószínűséggel Urs Graf készítette. 19 Vagy ilyen Martin Agricola 20 1528-ban megjelent és 1545-ben Wittenbergben újra kiadott ,,Musica Instrumentális Deudsch" c. metszetes könyve, vagy a XVII. század fejlődésre ható Praetorius 21 „Syntagma Musicum" c. 1618-ban Wolfenbüttelben megjelent szintén metszetes könyve, és kívülük még néhány hasonló munka. 22 Ezek az ábrázolások (perspektivikus városkép, rom, hangszerek, allegorikus jelenetek, hangszerábrázolások, csata jelenetek stb.) és az egykorú 14 Jean Cousin építész, festő és fametsző (1490 k. — 1560) főműve: „Livre de Perspective de Jean Cousin Senonois maistce Painctre à Paris. Paris, Le Royer 1560. Thieme-Becker i. m. 7. kötet, 590—97. old. A. F. Didot: Recueil des oeuvres choisies de Jean Cousin. Paris, 1873. 15 Andreas Ryff baseli miniatürfestő. A svájci államszövetségről 1597-ben írt, illusztrált krónika iában 346 XVI. századi svájci címert is megörökít. Thieme— Becker: id. m. 29. kötet 257. old. A neki tulajdonított ládán saját és felesége címerét találjuk. Max F. Schneider: Alte Musik in der bildende Kunst Basels. Basel, 1941. 30. öld. 16 Lorenz Stör (Stöer, Stoer, Steer. Storr) festő és rajzoló, Nürnbergben és Augsburgban működött a XVI—XVII. században. Fő munkái: „Geometria et Perspectiva. Hierjnn Etliche Zerbroche Gebeu, den Schreinern jn eingelegter Arbeit dienstlich..." 1566.; 12 fametszet perspektivikus romok ábrázolásával, fantasztikus tájképi és növényi háttérrel. Graphische Sammlung. München Thieme— Becker id. mű 32. kötet 91—92. old. 17 Erhard Schön, festő és fametszetrajzoló (XV. sz. vége — XVI. sz. eleje) Nürnbergben működött. Thieme— Becker id. mű 30 kötet. Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett katalógusa, 1953. « 18 Sebastian Virdung „Musica getutscht" c. könyvének facsimile újrakiadását Robert Eitner rendezte sajtó alá, megjelent a „Gesellschaft für Musikforschung" kiadásában, Berlin, 1882. 19 Karl Nef: Seb. Virdungs Musica getutscht. Bericht über den Musikwissenschaftlichen Kongress in Basel. Leipzig, 1925. 20 Martin Agricola: „Musica instrumentális deudsch", Wittemberg, 1529, felhasznált újrakiadása „Gesellschaft für Musikforschung", Leipzig, 1896. 21 Praetori us: „Syntagma Musicum", Wolfenbüttel, 1618. 22 W. J. Wasielewski: Geschichte der Instrumentalmusik im XVI. Jahrhundert. Berlin, 1878.
