Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Somogyi Árpád: Egy XVI. századi orosz ötvös kelyhe
Az Iparművészeti Múzeum régi orosz kelyhének stílusa a románkori kelyhekkel mutat közeli rokonságot. A kupa megtartja félgömbalakját. A később is használatban lévő kelyhek kupájának a szájkörüli felső része enyhén kihajlik. A szájat csupán egy vékony tagozat fogja körül. A gyűrű egyszerű díszként hangsúlyozza a kupa lezárását. Mind a kupa, mind a nodus lapított gömb alakja a románkori kelyhek erőteljes stílusjegyeihez áll közel. Különösen kihangsúlyozza ezt az erőteljes stílust, a kehely talpának pereme, felmagasított, alsó része, kidomborodó, csavart, gerezdes szára. A/ későbbi orosz kelyheken a kupa és talp közötti arány megváltozik. A félgömb alakú kupa még a XVI II —XIX. században is előfordul, azonban a szár elvékonyodik, főleg a baluszteres idom kedvelt, és ezáltal a kelyhek is könnyebbekké válnak. A moszkvai Mennybemenetel-templom egykori kelyhének félgömbalakú kupája már könnyebb talpon nyugszik. 10 Ezt mutatja a szentendrei XVIII. századi, valamint a szegedi Ferences-templom késői XIX. századi moszkvai kelyhe is. A kehely vésett dísze a régi orosz ornamentikán alapul. A sajátságos feliratos dísz az orosz nemzeti ötvösségben játszott nagy szerepet, az ábrázolások viszont, a bizánci hagyományokon alapulnak, de lényegükben a XVI. századi orosz ikonfestészet. megfogalmazásában jelennek meg. A Deesis mint ábrázolás a bizánci ikonográfiában jelent meg először, s a XVII. század végéig a pravoszláv egyházi művészetben fontos szerepet játszott. Hasonló ábrázolást találunk a korabeli festett zarándok-ikonokon s a bronzból öntött triptichonokon is. 11 Az alakok ábrázolása az orosz ikonfestészetbői ismeretes. Különösen jellemző s az orosz ikonfestészetben kedvelt típus Keresztelő Szt. János sajátosan megfogalmazott mellalakja, fürtökben lógó szakállával. 12 Bizánci hagyományokra vezethető vissza a talpgerezdek pikkelyes dísze is, mely motívum már a korai bizánci művészetben is megvan és különösen a mozaikokban maradt fenn. 13 10 Lukomszki j: Les palais et le Musée des Arts Décoratifs pl. 26. Calices ci-devant cathedral de l'Assomption. 0 11 Dr. H. Bossert: Geschichte dés Kunstgewerbes, Berlin, 1932. Bo. 5. 148. p. 72 Visztafka drevnye-russzkovo iszkusztva v. Moszkva 1913. 74—76. szám. J:i Klr'Asida — nartexben levő mozaik.
