Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Pataky Dénesné: Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben

Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben Pataky Dénesné A XVIII. század elején a Napkirály fénye ragyogta be Versailles-böl Európát. Franciaország volt a haladás, a művészet, az irodalom, az ízlés, a fényűzés irányítója. Az európai uralkodók, különösen a kis német fejedelmek, híven utánozták a francia királyok életmódját, szertartásrendjét. A királyok és főurak pompájához hozzátartozott a porcelán gyűjtése is, amely a XVIII. sz. eiső felében érte el tetőfokát. I. Ágost szász választófejedelem a hagyomány szerint egy ezred dragonyost adott Frigyes porosz királynak néhány kínai porcelánvázáéi t;

1 a würtenbergi Karl Eugen herceg pedig 1758-ban írta, hogy a porcelángyár „ein notwendiges Attribut der Glanz und der Würde".

2 A középkor óta szórványosan, a Holland-Keletindiai Társaság (1602) alapítása óta pedig nagyobb mennyiségben Európába került kínai porcelán forradalmasította , az európai kerámiát. Alchimisták századokon át keresték a porcelán titkát, külső sajátosságait az európai fajanszedényeken utánozták. A XVIII. sz. elején végre siker koronázta az európai tudósok kutatásait. Az európai porcelán felfedezése Bittger nevéhez fűződik a szászországi Meissenben (1709). Böttger 1790-ben bekövetkezett halálakor a porcelán előállításmódja már tisztázott volt Meissenben, de a művészi formát és díszítő megoldásokat, amelyek az igen nagyra — az arannyal egyenrangúan- — értékelt anyaghoz illettek, még nem találták meg. Böttger első találmányának, a vörös kőcserépnek és a porcelánnak is a távolkeleti porcelánformák és Irminger, Erős Ágost drezdai udvari ötvöse által tervezett európai fémhatású formák adtak művészi megjelenést: míg a díszítményt XIV. Lajos ízlésébea, Berain hatása alatt készült arany szélcsipke (lomb és fonadékdísz) s a plasztikus szőlő, vadrózsa, peónia és az akantuszleveles öv képezte. Távol-Kelet és Európa egyaránt közrejátszott az újszülött európai porcelán formaadásában és díszítményeiben. A megfelelő mázat és az európai porcelánt a kelet-ázsiaival versenyképessé tevő mázalatti kék festést azonban Böttger nem tudta megoldani.

4 A kifogástalan máz és az új anyag sajátos művészi külsejének megteremtése Böttger utódaira várt. Az európai porcelánstílus kialakítása, a meisseni porcelán technológiai fejlesztése, a kelet-ázsiaival egyenrangúvá tétele Johann Gregor Höroldt (Herold, Heroldt) meisseni festő érdeme. Neki köszönheti a meisseni gyár művészi felvirágzását, világhírét. Neve korszakot jelöl, a legszebb európai festett porcelánok korszakát (1720—1735), kivételes művészi tehetségével, finom ízlésével, dekoratív fantáziájával, technológiai érzékével és kimagasló emberi jó tulajdonságaival hamar a gyár művészi vezetője, lelke lett. A zilált anyagi körülmények között levő üzemet rövid idő alatt anyagilag is 1 Danykó: Kínai titok. Magyar fordítás, Budapest, 1948. 15 p. 2 Honey, European ceramic. Art. London, 1949. 33 p. 3 Folnesics, J.: Die Wiener Porcellan Sammlung Karl Mayer, Wien, 1914, 6 p. * A máz alatti kékfestés európai porcelánra való alkalmazása nem volt könnyű íeladat, mert sajátos massza és máz kellett hozzá, melyen a kék szín kellőképp érvényesült. Ezenkívül az európai porcelán nagyobb kaolintartalma miatt keményebb volt és magasabb hőfokon égett, ezáltal a kobalt színt változtatott.