Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM - Pikéty Gusztáv 48-as huszártábornok szablyája (Kedves Gyula)

Pikéty Gusztáv honosított magyar családban született 1805-ben a temesi Kisfaluban. 1822-ben lépett be hadfiként a 2. (akkor József főherceg - nádor nevét viselő) huszárezredbe, amely később Hannover - huszárezredként a szabadságharc egyik legkiválóbb alakulata volt. 1824-ben hadnagy, 1831-ben főhadnagy. 1836-ban másodkapitány, 1839-ben pedig első kapitány és századparancsnok lett. Olyan tiszttársak között szolgált, mint Vécsey Károly, Nagysándor József, Guyon Richárd, Lcnkey Károly és Kiss Ernő, - utóbbi 1854-től az ezred parancsnoka volt; valamennyien a szabadságharc neves katonai vezetői lettek. A Hannover - huszárok 1848 nyarán kerültek bevetésre a Délvidéken. Pikéty ekkor az ezred rangidős főszázadosa volt, és itt küzdött 1849 januárjáig, amikor a magyar kormány a délvidéki csapatok nagy részével az ezredet is felrendelte a Tisza középső folyásához. Ekkor már osztályparancsnok (két század parancsnoka) volt. 1848. november 1-től őrnagyi, 1849. január 1-től alezredesi rendfokozatban. Február 1-től ezredessé léptették elő. és a Hannover-huszárok parancsnokaként küzdötte végig a tavaszi hadjáratot Damjanich III. hadtestében. Vitézségét a kormány április 30-án a III. osztályú katonai érdemjellel ismerte el. - A véres vág-vidéki csaták után Komáromba szorult vissza Görgci hadserege. Itt érte Pikétyt a tábornoki kinevezés június 26-án. Az 5 hadtestből álló fősereg lovasságának lett a főparancsnoka, s így a július 11-i komáromi csatában az összpontosított lovasságot vezényelte, sajnos, kevés eredménnyel. Hamarosan betegség vette le a lábáról, s elszakadt a visszavonuló hadseregtől. Valószínűleg ez mentette meg az életét, mert mint tábornokot bitófa várta Aradon. 1850 tavaszáig bujdosott, s amikor végül jelentkezett a császári hatóságoknál, a nemzetközi tiltakozás hatására már nem mertek halálos ítéletet hozni honvédtisztek perében. Súlyos várfogságra ítélték. Kiszabadulása után hazafiak támogatásából élt 1876-ban bekövetkezett haláláig. Pikéty tábornok szablyája, amely a múzeum birtokába került, különleges darab, nem szabályos szabványfegyver. Egy 1837 M. tiszti szablya módosított változata, amelynek markolatát jelentős mértékben átalakították. Markolatkupakja és némileg a markolatkengyel is eltér a szabályostól. A keresztvashoz széles, kör alakú, enyhén hajlított hárítólapot csavaroztak, amely a kézfej fokozottabb védelmét szolgálta. Az 1837 M. tiszti szablya tulajdonképpen