Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM - Borbála, a tüzérség védőszentje (Lugosi József)

gyalogostiszti fegyver volt, de hasonló átalakításokkal huszártisztek is használták azt. A szablya pengéje már szabályos: 845 mm hosszú, 25 mm széles, 52 mm ívmagasságú fokéles penge. A fegyver teljes hossza 935 mm. Hüvelye fémből készült, amelynek hordpántjai kör alakúak és domborítottak. A hüvelyt és a markolatot erős korrózió támadta meg, amelyet a közelmúltban megszűntettek, nyomai azonban maradandóak. Az értékes fegyver csere útján került a múzeumba, a tulajdonos szerint Erdélyből került elő. A szablyát igazán becsessé a pengébe vésett két felirat teszi. A penge fokába a tulajdonos nevét vésték: Gustav Pikéty oberstleuteant des 2-n Husarregimentes. A vésés 1849. januárjában készülhetett, mivel a 2. huszárezred alezredeseként említi Pikétyt. A másik feliratot a penge lapjába vésték Pikéty bújdosása, esetleg börtönévei alatt, vagy után. Érdekessége, hogy a szöveg két vésett, korona nélküli magyar címer közé került, ami a szablya gazdájának töretlen hűségét jelzi a szabadságharc eszméi iránt. Maga a szöveg megrázó, s felemelő. A tizenhárom aradi vértanú nevének kezdőbetűiből összeállított jelmondat a vértanú bajtársak emlékét idézi, s dicsőségüket hirdeti: Pannónia Vergis Deine Toten Nie Als Klager Lében Sie. (Magyarország sose feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők!) A német nyelvű szöveg a fegyveren lévő vésés betűhív átirata. Helyesen: Pannónia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Klager Lében Sie!) Borbála, a tüzérség védőszentje A gyakran ábrázolt női vértanú-szentek egyike a legenda szerint a kisázsiai Nikomédiában született a III, században. Pogány atyja toronyba záratta, hogy nehogy kereszténnyé váljon; a kor híres teológusa, Origenesz azonban megtérítette a lányt, aki megkeresztelkedése jeléül egy harmadik ablakot (a szentháromság szimbólumát) vágatott a torony falába. Fogságából egy csoda folytán megnyílt sziklahasadékba menekült - ez a mozzanat tette őt a bányászok védszentjévé. Végül azonban atyja 306-ban hóhérkézre adta; de kivégzésével egyidőben a kegyetlen apát is agyonsújtotta 36