Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GÁBOR ÁRON TÜZÉRMÚZEUM, VÁRPALOTA - A löveg (Lugosi József)

amelyek közül a huzagolt cső vált be. A lövegek lőtávolságának növekedése egyre bonyolultabbá és nehezebbé tette a lovasság és a gyalogság harcba lépését. Mind nagyobb jelentőségre tett szert az erőkkel, eszközökkel és a tűzzel való manőverezés. A tűz szerepe a harcban és a hadműveletben egyre jelentősebbé vált. A szabadságharc honvédtüzérségének megszervezése 1848 májusában kezdődött - toborzással. Szeptemberig felszereltek és kiképeztek néhány gyalogos- és lovasüteget. A fiatal honvédtüzérség a pákozdi ütközetben már nagyszerűen megállta helyét. Nagy nehézséget jelentett a löveganyag és a kiképzett tüzérek hiánya. Kossuth a tüzérség fejlesztésére különös gondot fordított. Az országban sok helyütt létesítettek kisebb ágyúöntő, puskapor- és lövedékkészítő üzemeket. Erdélyben az első honvéd tüzérséget Gábor Áron szervezte meg és a legénységet is ő toborozta. Gábor Áron és társai irányították az ágyú- és lőszergyártást is. A múlt század második felében a lövegek fő szerkezeti elemei is jelentősen megváltoztak. Megjelentek a huzagolt csövek, a füstnélküli lőpor, az ágyúgolyót felváltotta a hosszúkás lövedék. A csöveket nyitható zárszerkezettel látták el, amelyek lehetővé tették a csőfar felőli töltést. Ezzel lényegesen gyorsabbá vált a tüzelés üteme. A lassan elterjedő hátultöltő lövegek zárszerkezete azonban még nem volt tökéletes, ezért több ország - így Ausztria is - visszatért az előtöltő, huzagolt-csövű lövegek gyártásához. Az elől-, illetve hátultöltő lövegek előnyei feletti vita a lapos ékzár és a töltényhüvely feltalálásával eldőlt. A huzagolt csövű, hátultöltő lövegek elterjedése jelentős fordulatot hozott a tüzérség történetében. A cső hátrasiklásának megoldása a 19. század végéig váratott magára, amikor is megszületett a ma használatos hátrasiklásos csőrendszer. Az acélgyártás egyre fejlettebb módszereinek elterjedésével lépésről lépésre kiszorult a bronzcső, előtérbe kerültek a kovácsolt csövek, a fatalpakat pedig kiszorították a lemezből szegecselt szekrényes talpak. A páncélozott mozgó célok megjelenése a nagy kezdősebességű, lapos röppályájú ágyúk használatát eredményezte. Az első világháború végén tömegesen bevetett harci repülőegységek ellen kifejlesztették, tökéletesítették a légvédelmi ágyúkat. A két világháború között a tábori lövegeket gyors ütemben fejlesztették. A szekrényes lafettákat kiszorították a terpesztalpak. Jelentős mértékben korszerűsítették a járműszerkezeteket. Létrehozták a csőszájfékeket. A második világháborúban a tábori tüzérséget tömegesen vetették be. A tömeges harckocsi-támadások elhárítására nagy mennyiségű páncélelhárító fegyverre volt szükség. Ismét porondra léptek a rakétafegyverek, amelyeket fő-