Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GÁBOR ÁRON TÜZÉRMÚZEUM, VÁRPALOTA - A löveg (Lugosi József)

tak. A könyvtárterem mennyezete alatt körben ablaknyílások találhatók, a mennyezeten Guido Reninek, a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesítő freskójának másolata látható, amely Apollót, Aurórát és a hórákat ábrázolja. A freskót a mennyezetre Pállik Béla másolta, akit Waldstein gróf pártfogolt. A kastély helyiségei alacsonyak (különösebb érdekesség nélkül), de a lépcsőház kőkorlátja X alakú tagoltságával figyelmet érdemel. A főbejárat fölötti attikát a Waldstein-Zichy egyesített címer díszíti. Várpalotát 1858-ban emelték mezővárosi rangra, de jelentősége a két megyeszékhely közelsége (25 km-re van mind Veszprém, mind Székesfehérvár) miatt fokozatosan csökken. A hanyatlásnak induló várost a területén nagy mennyiségben található széntelepek, és a tüzérségi lőterek nyújtotta gyakorlási lehetőségek indítják el ismét a fejlődés útján. A hajdan országos hírű, virágzó céhipart felváltja a nagyipar. 1868-ban megindul a szén folyamatos, üzemszerű termelése, majd az 1930-as évektől a péti üzemek felépítésével, és a felszabadulás utáni intenzív iparosítással, az inotai November 7. Erőmű és Alumínium Kohó létesítésével válik szocialista várossá. Ma Várpalotán állítják elő Veszprém megye ipari termékeinek 40 százalékát. Kialakultak a kultúra alapvető bázisai is, melynek kapcsán a Thury-várban megnyílt a helytörténeti, a bányászati és az Országos Vegyészeti Múzeum, valamint Inotán a Magyar Ezüst Művelődési Házban a képzőművészeti gyűjtemény. A szocialista várossá fejlődéssel egyidejűleg fejlődött katonavárossá és lett Várpalota a tüzérség otthona. Itt nyílt meg 1977-ben a Zichy kastélyban, az ország egyetlen fegyvernemi múzeuma, amely 1984. szeptember 29-én vette fel a Gábor Áron Tüzérmúzeum nevet. A LÖVEG A tüzérség a régmúlt időktől kezdve jelentős szerepet játszott, mind a védelmi, mind a támadóharcban. Az ókorban a városok, várak, sáncok ostromához és védelméhez a kézifegyvereken kívül a falak, bástyák, sáncok, kapuk bedöntésére faltörő, nyíllövő és hajítógépeket alkalmaztak. A távolharcra kifejlesztett hajítógépekkel köveket, égő anyaggal teli hordókat, sőt cserépfazékba zárt mérges kígyókat, méheket röpítettek az ostromlott erődítménybe. A hadigépek fejlődésében ugrást jelentett a lőpor feltalálása és az első ágyú megjelenése. Az első ágyúk hadi alkalmazásáról 1232-ből vannak adatok, ami-