Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 1. (Budapest, 1984-85)

Gábor Áron rézágyúja…

Gábor Áron rézágyúja... A hangulatos környezetű, volt Zichy kastély termeiben és parkjában elhelye­zett tüzérségi bemutató, múzeumunk várpalotai tüzérmúzeuma, ünnepi aktusra készül: Gábor Áron nevét veszi föl. Ez alkalomból új Gábor Áron emlékművet avatnak majd a parkban, a kastély előcsarnokában pedig a névadó életpályáját bemutató kamarakiállítás kapott helyet, amellyel a 48-as szabadságharc tüzérségének is emléket kívántunk állí­tani. Ki volt Gábor Áron? Mindenki tudja: a 48-as szabadságharc székely ezermestere, aki harangokból diadalmas ágyúkat öntött, s legendás nevét népdalból tanuljuk meg már gyer­mekkorunkban. De mi a legenda háttere? Valódi életét, a több évtizedes határőr-szolgálat kényszerével megnyomorított, tehetséges fiú vergődését - hogy valamilyen mó­don tanulhasson, hogy a tudományok, különösen a tüzérségi ismeretek iránti mérhetetlen vonzódását kielégíthesse -, majd kiemelkedés helyett törekvései teljes csődjét, kevesen ismerik. Hiteles arcképe sem maradt ránk - arcmásának készítésekor rá nagyon hasonlító öccse volt a modell -, s személyes tárgya is alig. Néhány levél, a keze munkáját őrző intarziás asztalka - másolatban, fény­képen a kiállításon látható. A forradalom és szabadságharc ideje a nagy lehetőség felvillanása: ha tehet­ségével a haza és a haladás erőit szolgálhatja, ezek az erők majd képesek jobbra fordítani népe és a saját sorsát. Aktív tagja volt a háromszéki radikális forra­dalmi csoportosulásnak, amely 1848 őszén az osztrák hadakkal szembeni ellen­állást szervezte. Ekkor tette nevezetes fölajánlását, hogy ha támogatást kap, „lészen ágyú", amennyi kell. S lelkes segítőtársaival néhány hét alatt megterem­tette az önvédelmi harc tüzérségét. 1849 tavaszán alkotókedve, tettvágya széles teret kapott. Hadfelszerelési üze­meket szervezett, ágyúgyárat létesített, alapanyag-ellátást szervezett, munkáso­kat toborzott és hadakozott az ellenséggel, de ugyanakkor a munkája során gyakran tapasztalt visszaélésekkel, kapzsisággal, nemtörődömséggel, hiúsággal szemben is. Egyik utolsó levelében keserűen fakadt ki azok ellen, akik e válságos időkben kitüntetésekért audienciáznak, ahelyett, hogy a haza védelmére fordí­tanák erőiket. Tudásáért, emberségéért munkásai, tüzérei bálványozták. A kiállításon ol­vasható egyik levelét munkásai orvosi ellátása ügyében írta a katonai fő­orvosnak. 1849 nyaráig mintegy 70 löveget gyártott az erdélyi honvédsereg számára, s foglalkozott a rakéta őse, a röppenytű készítésével is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom