Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 1. (Budapest, 1984-85)

Gábor Áron rézágyúja…

Eredményeit Kossuth és Bem is elismerte. 1849 márciusában őrnaggyá, majd székelyföldi tüzérparancsnokká léptették elő. Életét 1849. július 2-án a kökös-uzoni csatában ágyúgolyó oltotta ki. Munkásságának színtereit, valamint a Gábor Áron emlékműveket és emléktáblákat a kiállítás fényképeken tárja a látogatók elé. A kézdivásárhelyi ágyúgyártó műhely képe mintha szempillantásra megelevenedne: alatta áll ugyanis makettként a műhely élethű, kicsinyített mása. Szinte halljuk a kalapálást, csengést-bongást, kiabálást, a műhely kicsiny alakjai serényen dolgoznak. A terem közepén Gábor Áron ágyújának másolata áll, minden emlékműnél beszédesebben. A köztudatban úgy él, hogy csak egyetlen általa gyártott ágyúcső maradt meg. De öreg székelyek azt mesélik, hogy menekítve, földbe rejtve a többi ágyú is megvan még. S valaki közülük mindig ismeri a rejtekhely titkát... Önt is meghívjuk Várpalotára, a Tüzérmúzeumba! Gábor Áron ágyúja