Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SÜLI ATTILA: Egy litográfia és háttere: Zalatna. 1848. október 23-24.

le a fegyvertelen polgári személyeket. A kép bal oldalán fehér köpenyben és kalapban, puskáját felemelve valószínűleg Avram Iancu, a havasok királya.") téves, ugyanis a képen felismerni vélt Iancu a kérdéses napon egyáltalán nem tartózkodott Zalatnán és környékén. Rövid kutatás után sikerült felfedeznem az ábrázolást Gracza György ötkötetes monográfiájában. Tovább folytatva a vizsgálódást kiderült, hogy a litográfia egy Londonban megjelent sorozat darabja. Az Országos Széchényi Könyvtár őriz egy angol nyelvű nyomtatványt,

2 amelyben Szerelmey Miklós és más magyar tisztek vázlatait kiváló európai művészek öntik végleges formába, gazdag magyarázatokkal ellátva. A kiadás előzménye a Szerelmey Miklós vállalkozásában elkészült „Magyarország 1848 1849 Esztendőben" című sorozat, amely négy litográfiát tartalmazott. A négy ábrázolásból kettőnek az ismert német csataképfestő Feodor August Dietz a készítője (Szolnoki ütközet, Magyar tábor).

3 A harmadik képet „Batthyány Lajos kivégzése" Kovács Lajos rajza alapján Louis Noeli litografálta, míg a negyediket az „Átkelés a Sturecen" címűt szintén Kovács Lajos rajza nyomán August Köhler.

4 A fenti négy litográfián kívül az angol kiadvány tartalmazza még a zalatnai szomorú eseményekről megemlékező alkotást is, erről azonban semmiféle adattal sem rendelkezünk a magyarázó szövegen kívül.

3 Mivel a zalatnai eseményekkel már kutatásaim során találkoztam, ösztönözve éreztem magam, hogy a forradalom és szabadságharc e két napjának rekonstruálására kísérletet tegyek.

6 Az erdélyi bányavidék fővárosa „Bányaváros, s az erdélyi bányászat volt központja. Szűk völgyben, az Ompoly vize s Malompataka egyesülésénél, magas hegyek közt fekszik. Fejérvártól 5 órára, a nyugati havasok közepette." E sorokat a neves erdélyi közíró, Kővári László 1853-ban megjelent történeti statisztikájában olvashatjuk, egy letűnt nagyságról, az egykori híres erdélyi bányászvárosról, Zalatnáról. 1848-ig itt volt az erdélyi főbányatörvényszék, az aranyváltó hivatal és a kamarai igazgatóság. Itt termelték az arany és ezüst mellett a pénzveréshez szükséges vitriolt is.

7 Zalatna lakossága 1848 körül 2500 főt számlált. A városban magyarok, örmények és németek vegyesen laktak, míg a környező falvakban csak románok éltek. A legnagyobb földbirtokos a kincstár volt, de léteztek magánbirtokok is. A mint2 Címe: Gallery of the most important scènes of battles and events from the history of Hungary during the years 1804 and 1849. A kiadvány Londonban jelent meg 1852-ben. Kiadója: Paul és Dominic Colnaghin. 3 A két alkotás megjelent: Rózsa - Spira 1973. 594. és 637. szám alatt. 4 Az utóbbi két alkotás: Rózsa - Spira 1973. 799. és 571. számok alatt. 5 Rózsa - Spira 1973. 514-515. p. A litográfia megjelenési helyei: Gracza György: Talpra magyar!... Budapest, é. n. 47. p.; Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Budapest, 1980. 52. kép. 6 Itt szeretnék köszönetet mondani Hermann Róbertnek, aki az erdélyi anyaggyűjtését önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta. 1 Kővári 1853. 179. p.