Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével

ben, erejük fogytán kénytelenek voltak visszafordulni. Augusztus 16-án, miután a hajón lábadozó Jönni főnököt és Tetere falu lakosságát megajándékozták, az ALBATROS felszedte a horgonyt és Marau Soundba hajóztak. Itt megpróbálkoztak a sebesültek pihentetésével, gyógyításával, hogy aztán Észak-Ausztráliába hajózzanak. Több hét eltelt, mire szeptember 3-án elindulhattak, 11-ére keltek át Ausztráliába, futottak be Cooktownba. Rá harmadnapra a helyi kórházban ápolt Péter Marás káplár belehalt sérüléseibe, ott is temették el. Mauler kapitány - mialatt a hajón felütötte fejét a malária is - távirat útján jelentette az eseményeket a haditengerészet parancsnokságának. Mauler kapitányt a többhetes Sydney-beli tartózkodás idején személyes jelentéstételre Bécsbe rendelte a császár, feladatkörét átmenetileg Ferdinand Bublay vette át. A tiszteket és a legénységet a császár kitüntetésben és dicsérő elismerésben részesítette.

71 Miután a súlyos sérültek is szolgálatképesnek tűntek, október 13-án az átmenetileg Bublay parancsnoksága alá került ALBATROS kihajózott és Brisbane-be ment. Október 27-én már Sydneyben vetettek horgonyt.

72 Az egészségügyi viszonyok javítása érdekében később az ALBATROS Uj-Dél-Walesben és Hobartban, a Tasmán-szigeteknél horgonyzott. 1897 márciusában, miután a megölt Foullon báró helyett dr. Paul Mann csatlakozott geológusként az expedícióhoz, és a pótlegénység is beérkezett,

73 visszatértek a Salamon-szigetekre. Még Sydneyben kapták az információt, hogy két törzs, a Toakomonno főnök vezette etubék és a Booteva vezette bureri harcosok közös akciója volt a támadás. Mindkét főnök és összesen negyven emberük pusztult el a mintegy 100-150 harcossal végrehajtott rajtaütésben.

74 Az ALBATROS ezt követően még csaknem egy teljes esztendőt töltött a melanéziai szigetvilágban, hasonló targédia nélkül. 1897. július 3-án az ALBATROS megindult hazafelé. December közepén ismét Colombóban horgonyzott, ahol kisebb-nagyobb javításokat végeztek rajta. Innen az Arab- és a Vörös-tengeren át a Szuezi-csatornán átkelve 1898 áprilisában érkezett vissza a polai hadikikötőbe. 71 Verordnungsblatt für das k.u.k. Heer. Personalangelegenheiten. 1896. december 29. Nr. 47. 644—645. p. „In Anerkennung des tapferen, beziehungsweise vorzüglichen Verhaltens während der durch den meuchlerischen Uberfall der Eingeborenen auf die wissenschaftliche Expedition des Schiffes »Albatros« bedingten Actionen auf Guadalcanar: den Orden der eisernen Krone 3. Classe taxfrei: dem Linienschiffs-Fähnriche Franz Budik; das goldene Verdienstkreuz mit der Classe: dem Marsgasten Peter Curcic, dem Matrosen 1. Classe Franz Sepsic; dem Matrosen 2. Classe Nikolaus Lovric; dem Matrosen 4. Classe Rudolf Wagemann; die silberne Tapferkeitsmedaille 2. Classe: den Marsgasten: Emánuel Skoda und Anton Kovacevic; den Matrosen 1.Classe: Mijo Babic und Johann Car, und dem Matrosen 3. Classe Ivan Skaricic; ferner anzubefehlen, dass aus demselben Anlasse dem Linienschiffs-Lieutenant 1. Classe Ferdinand Bublay der Ausdruck der Allerhöchste Zufriedenheit bekanntgeben werde." 72 KA OK/MS 1896. Nr. 2360. V-7/1

1., hivatkozza Raubal is. 73 A SAIDA 1896. decemberében kapott parancsot arra, hogy az ALBATROS részére két tisztet és 30 fő legénységet indítsanak váltásként Sydneybe. A váltószemélyzet megérkezéséig a SAIDAnak Szingapúrban kellett maradnia, csak 1897. január 20-án indulhatott haza. Nagy Miklós Mihály: Boldog békeidők haditengerészei. A k. u. k. hadiflotta utazástörténete. Budapest, 2003. 195. p. - Feltehetőleg a váltószemélyzettel tért haza Neupor Kálmán is. 74 KA PK/MS 1897. 1-1/2. Nr. 104. fol. 390-394. hivatkozza az etubékat etaturik-nak nevezve Raubal 93. p. is.