Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BACZONI TAMÁS: A „demokratikus" magyar honvédség 1945 M. egyenruhája

H. M. beosztottak és kegyelt protekciósok jutnak hozzá a holmikhoz. Mégis súlyt helyeznék arra, hogy méltóztatnál a beígért két pár zoknit lehetőleg tegnapi dátummal nekem megküldeni. [...] Nagyon jól tudom a ruhaellátás nehézségeit, de viszont az is lehetetlen, hogy csak ígérgettek és embereket mindig azzal küldtök el, hogy igen lesz, de majd a jövő héten. A szociális osztály ezen magatartása véleményem szerint nem nevezhető szociálisnak."

20 A letűnt politikai rendszerrel külsőségekben is megnyilvánuló szakítás először a tiszti ruhatár két olyan jellegzetes darabját érintette, mint a Monarchia idejéből örökölt fekete tiszti sapka és a vörös szegélyezésű fekete pantalló, melyek korábban kifejezetten a tiszti kaszt jellegzetes megkülönböztető öltözeti elemeinek számítottak.

21 Az ideológiai indoklás mellett természetesen praktikus okok is közrejátszottak megszüntetésükben: az egyenruha-modernizálási törekvésekbe ezek az anakronisztikusnak tűnő darabok nem illettek bele.

22 Mindezen változtatásokkal együtt logikusnak látszott egy új öltözeti rendszer bevezetése, noha elsőre furcsának tűnhet, hogy egy vesztes háborúból éppen csak eszmélő ország romos gazdaságát miért éppen az alighogy létező hadsereg átöltöztetésére kell mozgósítani? Abban azonban kétségtelenül igaza volt a változtatást keresztülvivőknek, hogy egy új hadsereget - melynek új szellemiséget, új arculatot igyekeztek adni, hogy a vesztett háború hadseregétől mindenképpen elkülönüljön - új egyenruhával célszerű felszerelni, mind praktikus, mind ideológiai okokból. Rendszerváltozások általában egyenruhaváltozásokkal járnak együtt. Ennek megfelelően az 1945. szeptember 17-én megjelenő honvédelmi miniszteri rendelet,

23 az eddigi - gyakorlatilag a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia haderőinek öltözködési kultúrájára támaszkodó - hagyományoktól nagymértékben eltérő egyenruházatot rendszeresített. További ideológiai „csavart" jelentett, hogy a demokratikus, angolszász politikai mintákat átvenni kívánó új politikai rendszer külsőségeiben is igyekezett a nyugati demokráciákhoz hasonulni, elhatárolódva egyrészt a „bűnös múlttól", másrészt a szovjet megszállóktól. A praktikum oldaláról elsősorban az elmúlt háború tapasztalatai befolyásolták az új öltözködési rendszer megalkotóit, olyan egyenruhát kívántak létrehozni, mely képes biztosítani a katonák kényelmét a gyakorlótéren és a harcmezőn is, megfelelve a modern hadviselés által támasztott feltételeknek. E törekvéseket a rendelet így fogalmazta meg: „Az új magyar Honvédség részére ezáltal olyan formaruhát rendszeresítek, amely - amellett, hogy az eddigi haditapasztalatok alapján a jelenlegi háborús követelményekhez gazdaságosan és célszerűen alkalmazkodik - esztétikai szempontból is megfelelő és a kiképzés, a harc és az időjárás követelményeinek is minden tekintetben eleget tesz. Bár a mai viszonyok között az anyagbeszerzés 20 HL HM Szociális Ellátó osztály. 839. d. 21 1.280/ni. - 1945. sz. körrendelet. HK 1945/1. sz. 22 A sors (?) iróniája, hogy 47 évvel később a vörös szegélyezésű fekete nadrág (igaz ezúttal pantalló szabásban) ismét feltűnt a honvédtisztek ruhatárában, mint az 1993 M. társasági öltözet része, s kis híja volt, hogy a fekete sapkát nem vezették be újból a rendszerváltás utáni „nosztalgikus" hangulatban. 23 HK 1945/17. sz.