Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BACZONI TAMÁS: A „demokratikus" magyar honvédség 1945 M. egyenruhája
terén a legnagyobb nehézségek mutatkoznak, ennek a kérdésnek egységes megoldása csak most valósítható meg, amikor a Honvédség ruházatát és felszerelését amúgy is teljesen újonnan kell beszerezni." A „demokratikus" Honvédség (ezzel a nem hivatalos, de egyre többször használt kifejezéssel különböztették meg az „új" hadsereget a ,,régi"-től) új egyenruházata alapjaiban változtatta meg honvédeink - elsősorban a tiszti- és tiszthelyettesi kar - megjelenését. A tányérsapka, a kihajtott galléros (fazonos) zubbony, egyenes zsebfedőjű zsebekkel, inggel és nyakkendővel, a pantalló és a félcipő 24 jóval nemzetközibb és modernebb külsőt kölcsönzött viselőinek, mint a korábbi egyenruhák. A tervezőkre kétségkívül hatott az 1930 M. repülőtiszti ruházat eleganciája, hiszen számos elemet átvettek e korábbi öltözettípusból. Az 1945 M. egyenruha bevezetésével megszűnt az a markáns különbség, ami a régi egyenruhát a polgári öltözködéstől - s ezzel a „katonai kasztot" a civil társadalomtól - elválasztotta. Az új egyenruha tulajdonképpen csak színében és a kiegészítő jelvények használatában különbözött egy polgári öltönytől. A modernizálás a lábbeliket is elérte, megszűnt a hagyományos ívelt csizmatorkolat, és a háborúban bevált fűzőscsizma (bilgeri) fűzőjét is áttették az új csizmára, jóllehet maga a lábbeli elegánsabb szabású volt, kevésbé „tábori" jellegű, mint a bilgeri, a pantallós változathoz pedig félcipő járt a korábbi gumibetétes („cúgos") cipő helyett. Az 1869 óta használt tábori sapka - közismert nevén: Bocskai-sapka - maradt az egyetlen egyenruházati cikk, mely hagyományosan „magyaros" külsőt kölcsönzött viselőinek, jóllehet a topándísz és a rendfokozati jelzés megszűnt, és a sapka sziluettje is megváltozott, eleje magasabb lett. Bár eredetileg felkaron viselt pajzs formájú rendfokozati jelzéseket terveztek 25 , úgy látszik ez a változat nem nyerte el az illetékesek tetszését, így végül a zubbony vállára kerültek, bevarrt váll-lap formájában, a törzstiszti rendfokozatoknál azonban az 1940 M. köpeny váll-lapon alkalmazott megoldást vették alapul 26 . A hagyományos fegyvernemi színek mellett újak is megjelentek: a huszárok kénsárga, a repülők fehér hajtókát kaptak, 2 ' bár sok repülőtiszt megtartotta régi, fekete bársony váll-lapjait. További újdonságot jelentett a fémből sajtolt fegyvernemi jelvények bevezetése, melyeket a fazonos zubbony gallérhajtókáján kellett viselni. Ilyen típusú jelvények viselése 24 A Honvédség részére rendszeresített... 1945. 25 A ruházati ellátás... 1984. 6. sz. Melléklet, 3. kép, illetve lásd a Hadtörténeti Múzeum Egyenruha gyűjteményében őrzött eredeti példányokat. (Lelt. sz.: 1292 - 1299/Ru) A fegyvernemi színű posztóval borított, pajzs formájú jelvényeket mindkét felkaron kellett (volna) viselni. 26 Az aranyszínű paszomány-alátétre helyezett ezüst csillago(ka)t arany csillag(ok), és alattuk elhelyezett széles arany paszomány váltotta fel. 27 A Honvédség részére rendszeresített... 1945. 28 A Honvédség részére rendszeresített... 1945. Érdekesség, hogy a szabályzat a gyalogság részére eredetileg lángoló gránátot írt elő fegyvernemi jelvényként, de ezt rövid időn belül megváltoztatták, két keresztbetett puskára. A kutatók sokáig azon a véleményen voltak, hogy a gránát alakú jelvényből egy sem készült, csak a szabályzatszerkesztők agyában létezett, 2003-ban azonban egy hajdani katonai ruházati kellékeket forgalmazó bolt tulajdonosának hagyatékából előkerültek ilyen jelvények, jóllehet viselésüket mutató fénykép egyelőre még nem. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a gránát-jelvényből mintapéldányok legalábbis készültek.
