Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: A Hadtörténeti Múzeum legújabb fegyverkollekciója (3. rész)

Teljes hossza kihajtott válltámasszal: 869 mm, behajtott válltámasszal: 699 mm, csőhossza: 414 mm. Tömege: 4300 gr, a tár töltve: 827 gr. Tölténye: 7,62x39 mm. A lövedék kezdősebessége: 710 m/sec, torkolati energia: 202 mkp. Tűz­gyorsasága: 600 lövés/perc (elméleti), 100 lövés/perc (gyakorlati). Első, fatusás változata 1951-ben jelent meg a szovjet hadseregben. Gyártásához, a szovjet gyakorlatban megszokott módon, gyenge minőségű faanyagot használ­tak fel, ami sokat levont az egyébként nagyon jó fegyver értékéből. Hamarosan megjelent újabb változata, amelyet a fegyver alá behajtható, fém válltámasszal láttak el. Eredetileg ezt a típust a légideszant-csapatoknak szánták, de könnyű elrejthetősége miatt hamarosan a gerillák, terroristák és hasonló ille­gális szervezetek kedvelt fegyverévé vált. Lt. sz.: 2001. 175. 1-2. b) Behajtható válltámaszos. A tok bal oldalán: Tula-gyár beütési jele, 1963, PP 8200. Teljes hossza kihajtott válltámasszal: 869 mm, behajtott válltámasszal: 699 mm, csőhossza: 414 mm. Tömege: 4300 gr, a tár töltve: 827 gr. Tölténye: 7,62x39 mm. A lövedék kezdősebessége: 710 m/sec, torkolati energia: 202 mkp. Tűzgyorsasága: 600 lövés/perc (elméleti), 100 lövés/perc (gyakorlati). Lt. sz.: 2001. 185. 1-2. c) A tok bal oldalán: MB 2174, GYAK. A műanyag tár bal oldalán: 154, jobb oldalán Tula-gyár beütési jele. Teljes hossza: 956 mm, csőhossza (csőszájfék nélkül): 415 mm. Tömege tár nél­kül: 3150 gr, tárral: 4000 gr. A tár kapacitása: 30 db 5,45x39 mm-es töltény. Tűzgyorsasága: 600-800 lövés/perc, a lövedék torkolati energiája: 1300 joule, a lövedék kezdősebessége: 900 m/sec. Először 1977-ben rendszeresítették a szovjet hadsereg speciális rendeltetésű ala­kulatainál. A külföldi szakemberek szerint a kis űrméretű kézifegyverek közül az AK-74-es csőszájféke a leghatékonyabb. Ennél a fegyvernél a csőszájfék hármas funkciót lát el. Rejti a torkolattüzet, jó hatásfokkal csökkenti a lövészre ható hát­ralökő erőt, sőt tüzeléskor csökkenti a csővég felrántását. Azonban a szovjet ka­tonaorvosi irodalomban a lövészkatonák gyakori halláskárosodását kapcsolatba hozták ezen csőszájfékkel. Az AK-74-et kezdetben fa, majd később műanyag tussal látták el. Az afganisztáni harcok tapasztalatai alapján 1984-től az AK-74­re egy 40 mm-es GP-30 típusjelzésű gránátvetőt is felszereltek. Lt. sz.: 2001. 183. 1-2. Golyószórók, géppuskák Az egylövetű hátultöltő, még inkább az ismétlőpuskák felhasználásának következtében a francia-porosz háború (1870-1871) után észrevehetően meg­változott a gyalogság harcászata, a kézi lőfegyverek szerepe jelentősen megnőtt. A „tűz és mozgás" elve a harc megvívásának alaptörvényévé kezdett válni, ami viszont a lőfegyverek tűzgyorsaságának növelését és a tömegtűz további fokozá­sát igényelte. Ez a kívánalom újabb feladatok elé állította a fegyverkonstruktő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom