Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - HORVÁTH LAJOS: Az inszurrekciós gyalogság 1809-ben

Az 1808. évi II tv. cikk 18. §. „országgyűlésileg elfogadott szabályzatot" ír elő a had számára. Ennek alapján a felkelési törvény kihirdetésekor elrendelték, hogy a vármegyék a felkelőknek országosan világoskék egyenruhát és egyforma felszerelést szerezzenek be.

29 (Láttuk fentebb, elegendő világoskék posztó híján a ruhaszín végül több vármegye csapatánál sötétkék lett.) A gyalog tiszteknek a lovassági tisztekhez hasonlóan - a közkatonasággal egyenlő öltözetet terveztek, hogy pedig a tisztek a közkatonáktól könnyebben megkülönböztethessenek, csákójukra cifrább vitézkötést tettek, a főtisztek pedig arannyal kétsorosán kivarrott csákót kaptak. Ez a cifrább vitézkötés a legénységi huszárcsákón lévő zsinór és zsinórtallér formához teljesen hasonló formát mutat a képeken. A kerületeket pedig, hajtókaszínnel is megkülönböztették (gallér, mandzsetta és bélésszín egyaránt ilyen, legalábbis ez utóbbit a dolmány alsó, esetenként visszahajló és így kilátszó szárnyain jól láthatjuk a képeken). A kerületek színei a következők voltak: - a Dunáninneni kerület: fekete; - a Dunántúli kerület: karmazsin piros;

30 - a Tiszáninneni kerület: kék; - a Tiszántúli kerület: pázsitzöld.

31 Azért pedig, hogy az „öltözetben egyenlőség lehessen", a ruhaformákat Pesten készítették és tárolták. Ezt a seregeiket felszerelő vármegyék hivatalosan megszemlélhették, és annak alapján készíttethették el saját megyéjükben a felkelők ruháit.

52 Mindennemű ékszernek eltiltották a viselését. A nádor pedig a kerületi parancsnokok útján rendeletet adott ki, amelyben a részleteket tovább pontosította.

33 Előírása szerint a haj „kurtán nyírott" volt. A csákó fekete, tarkóvédő bőrernyője nem volt, ebben különbözött a sorhadi változattól. A másik eltérés, hogy nem volt elől a csákón rézkokárda sem. A közember csákóján csak fekete-sárga rózsa, tizedestől fölfelé rangjelző paszomány is volt a csákó első felső karimáján: őrmesternek kettő, a tizedesnek egy sárga szűrposztó paszomány, egyezően a reguláris erők rangjelzéseivel. A csákót vagy késztermékként, vagy alapanyagokban szerezték be. Voltak vármegyék, amelyek a leszabott posztót Budáról szerezték be, de aztán helyben csináltatták meg a csákókat. Formája a kortárs cilinderhez hasonlóan enyhén kürtös. Érdekesség, hogy a vasiak fehér szőr pántlikából kettős keresztet viseltek a csákón.

34 A tiszt egycollos keskeny aranyos paszományt, a törzstiszt pedig kettő ilyet viselt a csákó felső peremén (1 bécsi coll=2,634 cm). A tiszti csákón a csákórózsa „szint olyan" volt. Azonban a korabeli megfogalmazásból nem világos, hogy ez a legénységi rózsával vagy az aranyozással jelent-e azonosat. A jelzett ábrázolás alapján feltehető, hogy a csákórózsák azonosak voltak tiszteknél és a legénységnél. Ugyanis ezen a képen mintha a sorgyalogságtól eltérő módon, a közember 29 Veress D.: 1. m. 10-11. p. 30 HL A magyar nemesi felkelés iratai. 1809. 13/22. lt. sz. 31 Uo. 32 R. Kiss: i. m. I. k. 38. p. 33 Uo. 44. p. 34 háti Berkó: i. m. 2. p.