Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - HORVÁTH LAJOS: Az inszurrekciós gyalogság 1809-ben

lent hét kötet, amely külön a lovasság és a gyalogság részére a kiképzési, gyakorlati és szolgálati szabályokat tartalmazta, és egy (német nyelvű!) szabályzat a polgári őrségek részére.

18 Ezen felül még kiadásra került a sereg hadi törvénye is,

19 és egy „harcászati kézikönyv" természetű segédlet.

20 A lovasság külön kézikönyvet kapott kérdés-felelet formában készítve.

21 Ilyen hadba állásnak a költségeit kellett tehát a nemeseknek állni adómentességük fejében, de ennél többet, hiszen a hadiszolgálatot magát is. (Mindennek árát érdemes összevetésre a korabeli árakkal. Akkor ez egy gyalogos közvitézre nézve 78 forint és 28 krajcárt jelentett, ami akkor körülbelül 6-8 mázsa marhahús vagy több mint 100 hektó kukorica árának felelt meg.) Persze sokan találtak módot és lehetőséget arra, hogy maguk helyett mást öltöztessenek be. A törvény a családonkénti (egy kenyéren élők számítottak egy családnak) egy katona kiállítását vette alapul. I. osztályú felkelők voltak azok, akik saját pénzünkön (az évi ezer forint jövedelmen felüliek) és II. osztályúak, akik egy erre a célra alapított pénztár kontójára szereltek fel. A III. osztályú gyalogos az volt, akit a vármegye a törvényes kötelezettségen felül állított ki. (A lovasságnál több, összesen öt osztály volt.) A zászlóaljak külsőségei Zászlók A gyalog zászlóaljak - csakúgy, mint a nemesi felkelő lovasság csapatai - leginkább az 1805-ben használt zászlóik alatt vonultak hadba. Ezek közül is több még korábbi felkelések idejéből származott. Mérete többé-kevésbé a szabvány gyalogsági (lovasságnál a lovassági) zászló méretét követte. A zászló jelentette a csapat egybe tartozását, becsületét. A zászlóvivő hordta a kivonuláskor, azt akár élete árán is védelmezte. A zászlóalj parancsnokánál őrizték, onnan elővezetése külön ceremónia volt. Táborban pedig a zászló a 18 A Gyakorlás Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Lovasságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; A Gyakorlás Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Gyalogságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; A Tanítás Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Lovasságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; A Tanítás Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Gyalogságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; A Szolgalat Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Lovasságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; A Szolgálat Regulamentuma a Magyar Felkelő Nemesség Gyalogságának számára. Pest, Hartleben, 1809.; Reglement für die Bürger-Miliz um Königreich Ungarn. Pesth, Hartleben, 1809. A reguláris haderők létrejötte óta ez a fenti hat kiadvány az első magyar nyelven írott teljes szolgálati és alaki szabályzat. Szerzői számosak: Verseghy Ferenc, Csohány József huszárkapitány, a reguláris had német nyelvű szabályzataiból többen is fordították, a gyalogos tanítás „regulamentumát" gróf Teleki László. Bővebben lásd R. Kiss: i. m. I. k. 57. p. 19 A táborba szálló nemesi sereg hadi törvénye. Nagyvárad, Szigethy, 1809. 20 A hadi fogásoknak különböző vidékekhez való alkalmaztatása. Pest, Hartleben, 1809. 21 Szolgálatot illő szabások kérdésekbe és feleletekbe foglalva a magyar nemesi lovasság közvitézeinek és altisztjeinek számára a puskázásrul és az altisztek kötelességeiről szollo toldalékokkal együtt. Pest, Hardeben, 1809.