Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - CZAGA VIKTÓRIA: A Harcos Emlék – szoborsors Magyarországon. (A Hentzi-emlékmű története)
Az emlékmű 1886-ban az ún. Jansky-ügy miatt vált belpolitikai feszültség okozójává, és került tartósan a figyelem középpontjába. Jansky Lajos vezérőrnagy, a 61. gyalogdandár parancsnoka ugyanis szakított az addigi - 37 éves - hagyománnyal. Napiparancsában május 2l-re rendelte ki teljes díszben a tisztikart a császári katonák sírjaihoz koszorúzásra. Az ekkor elmondott beszédben példaképül állította Hentzi hőstettét. Az eset hírére az egyetemi ifjúság macskazenét adott Janskynak és beverte lakása ablakait. Budára azonban már nem tudtak átvonulni, mert a rendőrség útjukat állta. Az utcai tüntetés ellen kivezényelték a katonaságot, két függetlenségi párti képviselő pedig a parlamentben interpellált. 89 A politikai vihar csak lassan csitult, annál is inkább, mert az uralkodó az esetet előidéző Janskyt előléptetéssel áthelyezte, 9 " míg az eljárását bíráló Edelsheim Gyulay Lipót budapesti hadtestparancsnokot nyugdíjazta. Két év múlva, 1889 januárjában, az ún. véderőtörvény parlamenti tárgyalásakor izzottak fel ismét a politikai szenvedélyek. Ekkor már hangot kapott az a követelés is, hogy a Hentzi-szobrot, „Budavár szégyenét" távolítsák el a helyéről bármi áron. 9 ' A nemzeti lelkiismeret 1893-tól nyugodhatott meg. Ekkor egészült ki ugyanis a várostromló honvédekről a temetői megemlékezés a Dísz téren újonnan felállított honvédszobor, Zala György alkotásának megkoszorúzásával. Az avatási ünnepség 92 idején és még pár napig, a rendőrség őrizte a Szent György teret, majd minden elcsendesedett körülötte: a honvédemlékmű felavatását nem árnyékolta be egy Hentzi-szobor elleni merénylet. 93 Am alig két év múlva, 1895 kora tavaszán bekövetkezett az, amitől tartott a rendőrség: április 2-án valaki megkísérelte a levegőbe röpíteni a Harcos Emléket. A merénylő Szeless Adorján újságíró, aki a józsefvárosi vendéglőkből jött, koromfekete bajuszával, himlőhelyes arcával, lelkes tekintetével, dalárdista hangjával 94 Krúdy Gyula szerint valami nevezetes dolgot akart végrehajtani. A félig kalandor, félig hazafi Szeless hírlapíró barátaival a szélsőséges, királysértő cikkeivel botránykőnek számító Olvasd című hetilapot 95 írta és szerkesztette. A Hentzi-szobor elleni 89 Fővárosi Lapok, 1886. május 22. 141. sz., május 23. 142. sz. 90 Lembergben (ma: Lvov, Ukrajna) lett hadtestparancsnok. 1909-ben, Bécsben hunyt el. Magyarország, 1926. május 21. 91 Ország Világ, 1918. november 17. 47. sz. 92 Fővárosi Lapok, 1893. május 21. 139. sz., május 23. 140. sz. A kormány az uralkodó iránti lojalitásból nem képviseltette magát az ünnepségen, mint ahogy egy év múlva majd Kossuth Lajos temetésén sem, így a szobrot a főváros nevében jelképesen Gerlóczy Károly polgármester vette át Spúr János 48-as honvéd tiszttől. Az ünnepség végén a közönség megéljenezte a hazát, a királyt, az öreg honvédek pedig Kossuth Lajost. 93 Annál inkább borzolta a kedélyeket az a javaslat, hogy a szabadságharcos honvédség és a cs. kir. katonaság kibékítése jegyében a budapesti hadtestparancsnok és a honvédegylet elnöke, Ivánka Imre együttesen koszorúzza meg mindkét emlékművet. Magyarország története 1890-1918. I-n. k. Szerk. Mucsi Ferenc. Budapest, 1983. 2. jav. kiad. I. k. 84-85. p. 94 Kríidy Gyula: Kossuth fia. Budapest, 1976. 218. p. 95 Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára. 1873-1950. Budapest, 2000. 469. p.
