Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
őszig várjanak. Mivel a levél tartalmát csak közvetve ismerjük, a halogatás okáról sincsenek megbízható adataink. Feltehetően az egyesület ellen ekkor már folyó Ditrói-per miatt nem látta értelmét a közgyűlést összehívásának. 139 A budapesti királyi törvényszéken tárgyalt per 1931. április 9-én meghozott ítéletében a bíróság kötelezte az egyesületet a követelt összeg és annak az 1930. január 31-től járó 5%-os kamatán felül egy korábbi tárgyalási nap végzésében meghatározott 96,64 pengő költség, valamint 900 pengő perköltség 15 napon belüli megfizetésére. 140 Rosenberg Sándor, a felperes ügyvédje az ítélet kihirdetése előtt a korábban már az egyesület ellen megítélt 96,64 pengő behajtására végrehajtást vezetett, s minthogy az egyesület tartozására fedezetet nem talált, kilátásba helyezte, hogy a társulat vezetősége ellen is keresett nyújt be. 141 Hasonló fellépéssel fenyegette meg az egyesület igazgató tanácsi tagjait abban az esetben, ha a bírói ítélet szerint Ditróinak járó több mint 5100 pengőt nem tudják behajtani az egyesülettől. Az ügy békés elintézése érdekében kérte a tagok intézkedését a követelés rendezésére. 142 Az egyesület 1931. május 26-án fellebbezést nyújtott be az elsőfokú döntés ellen. A Budapesti királyi ítélőtábla elutasítva a keresetüket, 1931. október 17én helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és további 100 pengő fellebbezési eljárási díj megfizetésére kötelezte a társaságot. 143 A lefolytatott végrehajtások eredménytelensége miatt az m. kir. belügyminiszter 1934. június 12-én kelt rendeletével utasította Debrecen szabad királyi város polgármesterét, hogy az Országos Hadimúzeum Egyesület időközben feloszlatott helyi csoportjának vagyonát vegye további intézkedésig hatósági zár alá és őriztesse, mert ha az anyaegyesület, az ellene folyó pert elveszíti, bárhol található vagyonát elsősorban a bíróilag megítélt követelések kiegyenlítésére kell fordítani. A debreceni csoport feloszlatásáról és javainak zár alá vételéről, Aggházy Kamiinak a fiókegyesület meglévő vagyona felől érdeklődésére válaszolva, a polgármester értesítette az intézet igazgatóságát. 144 Aggházy e levelében tájékoztatta Debrecen vezetőségét, hogy 1934. december 10-én ő, mint a Hadimúzeum igazgatója, valamint az egyesület elnöke (valószínűleg Lukács György) kérték az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület feloszlatását. 14 ' Kérelmükben arra az október 19-i keltezésű belügyminiszteri leiratra hivatkoztak, mely kihangsúlyozta, amennyiben az anyaegyesület működését 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feloszlatását nem mondja ki, a szervezetet hivatalosan feloszlatják. Kérésüknek legnyomósabb érve a tagság szétszéledése és az alapszabályban foglalt tevékenység több éve tartó szünetelése mellett a Múzeum érdekeinek megvédése 139 HL HTM 20/1931. 140 BFL Jogszolgáltatási Iratok Részlege, Budapesti Királyi Törvényszék 20. P. 35479/1930. 141 HL HTM 20/1931. 142 HL HTM 19/1932. 143 BFL Jogszolgáltatási Iratok Részlege, Budapesti Királyi ítélőtábla P. VII. 5894/1931. 144 HL HTM 10/Kt. 1935. 145 HL HTM 200/Kt. 1934.
