Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
volt, ugyanis az egyesület ellen folyó perek miatt, a névazonosságból kifolyólag, a közvélemény károsan ítélte volna meg a megnyitás előtt álló Hadimúzeumot. A múzeum és az egyesület elnöksége valószínűleg felmérte, hogy az adósságok miatt a társaság nem tudta folytatni a munkáját, s emiatt döntöttek az önkéntes feloszlatás mellett. Elhatározásukban - mely inkább a Hadimúzeumé volt - közrejátszott még az a tény is, hogy az alapszabály utolsó paragrafusa a társasági feloszlása esetére a vagyon hovatartozásáról intézkedett. Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület minden értékét alapítványként a m. kir. Hadtörténelmi Múzeum céljaira kellett (volna) fordítani. A Hadimúzeum Egyesület helyi csoportja a számvevőség megállapítása szerint muzeális anyagokkal és pénzintézetekben elhelyezett készpénzzel rendelkezett. A végrehajtás alkalmával a bíróság lefoglalt három betétkönyvet 4784 pengő értékben és több száz könyvből, kéziratból, albumból és fényképfelvételből álló kisebb múzeumot, és megállapították a fiókegyesület fegyvergyűjteményének (!) a hiányát. A helyi hatóság a fellelt tárgyakat megőrzés céljából a Déri Múzeumba szállíttatta be. A debreceni polgármester tájékoztatását követően Aggházy megkérte a Vitézi Széktől az átvett gyűjtemény jegyzékét, illetve a fiókegyesület egyik vezetőjétől a számadásokra vonatkozó iratokat. Dr. rugonfalvi Kiss István egyetemi tanár válaszában bizalmasan közölte, amikor végrehajtást kértek a fiókegyesület ellen, a tárgyak egy részének megmentésére törekedett. Minthogy működésük alatt a Vitézi Székkel szorosan együttműködtek, több tárgyat, például a fegyvergyűjteményt is nekik adtak át, így ezeket sikerült kivonni a zárlat alól. A levél így folytatódott: „Abban az esetben, ha a követelés a központ vagyonából kielégítést nyerhet, magától értetődik, hogy könnyebb lesz a helyzet", vagyis a tárgyakat átadják a Hadimúzeumnak. A fiókegyesülettel kapcsolatos további adataink nincsenek. Nem ismeretes, hogy a vagyont végül felhasználták-e a tartozások kiegyenlítésére, vagy ha mégsem, akkor a zárolás feloldása után hová kerültek a tárgyak. 146 Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület feloszlatására 14 vonatkozó rendeletet megalakulása után 11 évvel, 1935. január 21-én adta ki a m. kir. belügyminiszter. 148 A határozat kihirdetését követő felszámolási eljárást az illetékes VI. kerületi elöljáróság intézte, melynek befejezésével, szeptember 18-án törölték a szervezetet a nyilvántartásukból. Aggházy annak érdekében, hogy az ügy befejezését követően a megmaradt, illetve a megmentett vagyont az intézetnek juttassák, nemcsak Budapest Székesfőváros polgármesterének, mint az egyesület egykori védnökének a támogatását kérte, Horváth Károlyt is megkereste: „Együttműködésünk hosszú éveire emlékezéssel kérlek Téged, hogy ezt az utolsó, bár szomorú ténykedést vállald és végezd úgy, hogy - annak idején sokszor megtárgyalt sok szép tervünkből 146 A múzeumi iratokban nem találtam annak nyomát, hogy a műtárgyak esetleg később a Hadimúzeumba kerültek volna. Korompai Balázs muzeológus érdeklődésemre azt a választ adta, hogy a Debreceni Hadimúzeum Egyesülettől tárgyak nem kerültek a Déri Múzeum gyűjteményébe. 147 A feloszlatással kapcsolatos további iratok: HL HTM 39/1936., 18/1937. 148 153.044/VII. 1935. Büm.
