Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

Ahol az írott források elhallgatnak, ott beszélnek a tárgyak, ékszerek, dűlőnevek, a községi pecsétek, a textíliák és a csontleletek. Lyell és Cuvier rekonstrukciós módszerével áthidalhatók a hiányzó láncszemek. Es a természet törvényeit feltáró természettudományok mintájára a társadalomban uralkodó törvények is rekonstruálhatók. Ebben a pozitivista szemléleti áramlatra jellemző felfogásában a történelem a jövő csillagászata. S mivel a csillagászat kezdetben a hajósok tudománya volt, életükbe kerül, ha utat vesztenek, a múltat egységben látó ismeretre van szüksége az egész társadalomnak. Többször elhangzik vésztjelzően, amit Szalay László leszögezett: Magyarországon a tudomány életkérdés. A kiegyezés utáni évtizedekben semmit nem vesztett aktualitásából Horváth Mihály 1839-ben kifejtett véleménye arról, hogy a magyar történelmet egyetemes látószögből kell megismerni és megismertetni: „A történetírásnak, hogy célt érjen és rendeltetésének megfeleljen, a nemzetiségi kevélység kisszerű nézeteiről fel kell emelkednie az emberiség álláspontjára, s innét mondani ki ítéleteit, innét adni irányt és indítást a jelennek és a jövőnek. És jaj a nemzetnek, hol ezt bátran s az elődök iránti hálátlanság vagy a nemzet elleni vétség vádja nélkül nem teheti."

64 Az 1850-1870-es években több idősebb és fiatalabb társadalomtudós a reformkori indítások kiteljesítésén dolgozott, a pozitivisták - Comte, Buckle, Draper, John Stuart Mill és mások - némileg eltérő irányzatait, de lényegében azonos elveit vitte tovább: a társadalomtörténeti szemléletet, az egzakt tudományos módszerek érvényesítését szorgalmazták, és a tárgyi, népi, polgári emlékanyagot a volt nemesi társadalom teljes hagyományanyagával együtt történeti bizonyító anyagnak tekintették. Megfelelő kritikai feldolgozással. Pulszky Ferencnek a múzeum tudományos és közművelődési feladatairól alkotott véleményében érződnek baráti beszélgetései John Stuart Mill-lel. Hasonló, mint Eötvös József átfogó művelődéstörténeti koncepciója, Hunfalvy Pál fejlődéselmélete és Ipolyi, Rómer és mások felfogása. Ipolyi méltatója a lényegre mutatott: „Egy magyar érdekű művelődéstörténeti múzeumhoz... ő teszi meg akkoriban a legkorszerűbb lépést. "

6S Ezzel szemben a romantikus szemlélet jegyében eltérő nézet izmosodott meg. Minden országos változás értékváltással jár. Levert szabadságharc és társadalmi átalakulás következtében a múlt értékei új kontextusokba kerültek. Amit a nyugati világban már múzeumi tárlók őriztek, azok Magyarországon 1849 után politikai szimbólumok és érzelmi rekvizítumok lettek. A nemzeti zászló tiltott emlék, az átlőtt csákó családi ereklye, mementó a kivégzett véres inge, és a rabságból hazavitt bilincsre rávésték az elrabolt időt. Divat lett a külsőséges magyarkodás, népies ruha és nemesi mente, s a diákok is sarkantyúsan, kardosán jelentek meg az iskolában. A külsőségekben tobzódó önmeghatározás mindig sokféle forrásból táplálkozik. Különösen nemzeti elnyomás körülményei között, a központi kormányzat kíméletlen döntései s a vesztesek és kiszolgáltatottak érzelmeinek súlya alatt, a tájékozatlan, de a felzárkózást mohón igénylő társadalom elvárásai között. 64 Idézi: R. Várkonyi, 1973. 104. p. 65 Mojzer, 1964. 221. p.