Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

ljj. Frans Frankén: Egyetemes gyűjtemény, 1615 körül A tudomány nem sajátíthatja ki az érzelmeket, nem élhet vissza velük. Feladata, hogy mindezt megmagyarázza, méltón elrendezze, és megteremtse mindennek a tudományok rendszerében méltóságot nyújtó helyét. S ily módon differenciált látásmódot adjon és távlatot teremtsen. Ezzel szemben a tudománypolitikai pozíciókért harcolva a romantikus szemlélet hívei hamis és hierarchikus értékviszonyba állították a tudományok szakágazatait, s a polgárosodással szembe a nemesség múltjával azonos és a külsőséges, a katonai tettekre leegyszerűsített abszolutizált nemzeti dicsőséget helyezték. Az Akadémia nagybefolyású titkán tisztségét 1861-ig Toldy Ferenc töltötte be, és ő volt az Új Magyar Múzeum című tudományos folyóirat főszerkesztője, majd az ő hívei foglalták el a professzionális történetírók szervezetének tudománypolitikai pozícióit is. A korszak vitáiban - mint a „magyar tudomány magyar tudós" vita, a magyar történelem egyetemessége vagy zárt, öntörvényű magyarsága, a tudományos véleményalkotás szabadsága vagy hierarchikus egyközpontú és aktuálpolitikával áthatott jellege körül zajló vitákban - társadalomtörténeti nézőpontokban a népi-polgári és a népi-nemesi irányzat áthatotta a múzeum célját, feladatait megfogalmazó gondolatokat. A romantikus felfogás olyan tendenciát hordozott, hogy a múzeum nem más, mint dekoráció és reprezentáció, a dicső múlt fényes tárháza. Ebben a felfogásban a magyar történelmet kitépték Európából. A régi korok embereit a XIX. századi historizmus kosztüméibe öltöztették, és az aktuálpolitikának alárendelt álnépiességgel szembesülhetett a látogató. Arany János: „valamint anyagi téren nem az elzárkózás - mely már lehetetlen is - szolgált üdvünkre, hanem minél nagyobb részvét a világ forgalomban: úgy a szellemiek terén politikai súlyunk [Európában] aszerint növekszik, aminő osztalékkal járultunk az egyetemes tudomány előbbviteléhez. Egy van főleg, mi első helyen leginkább ránk magyarokra néz: hazánk minden oldalú megismerése, s megismertetése a nagyvilággal. Ha majd e haza szent földjén minden ismerve lesz, minden kődarab elmondja, honnan jött, kikkel találkozott, ha minden