Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Rákóczi hamvait végre hazahozzuk... "

volt, hanem az 1860-as évektől kezdődően a legszélesebb nyilvánosságot érintő kérdés, a napi- és hetilapok gyakori témája.

2 A hamvak hazahozatalának történetét a Rákóczi-szabadságharc históriájának kutatói az 1930-as évektől vizsgálják, az első összefoglalást Ballá Antal (1886-1953) újságíró, történész írta meg a fejedelem halálának kétszázadik évfordulójára megjelentetett kötetben,

3 számba véve az országos ünnepségek helyszíneit, bemutatva a budapesti, kassai és késmárki fogadtatást. A politikai hátteret, az események társadalomtörténeti öszszefüggéseit és a hamvak hazahozatalát valóban leginkább szorgalmazó Thaly Kálmán szerepét R. Várkonyi Ágnes mutatta be és elemezte évtizedekkel később a történészpolitikusról írt monográfiában.

4 A fejedelem valós, történelemformáló szerepe és a tőle a XX. század elejére elvonatkoztatott, személye köré vont, romantikus-nacionalista szemlélet közötti ellentmondás lényegét Köpeczi Béla foglalta össze a korábbi kutatások összegzéseként.

5 A hamvak hazahozatala kapcsán Gyulai Éva muzeológus vizsgálta az erre az alkalomra Miskolcon felállított díszbandérium egyenruházatinak viselettörténeti aspektusait.

6 Legutóbb pedig a hazánkban is lendületet vett kultusztörténeti kutatásokat érintve R. Várkonyi Ágnes tette fel a kérdéseket a Rákóczi-kultusz XX. század eleji megnyilvánulásaival kapcsolatban: „Miért jutott ide a Rákóczi-kultusz? (...) Hogyan öltött torz formát a kultusz? Hogyan válik pótcselekvéssé?"

7 2 Az 1860., 1862. évi sajtóból részletesen idéz: R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. (Tudománytörténeti tanulmányok sorozat, 1. kötet.) Budapest, 1961. (A továbbiakban: R. Várkonyi 1961.) 278. skk. 3 Ballá Antal: II. Rákóczi Ferenc élete. In Lukinich Imre (szerk.): Rákóczi. Emlékkönyv halálának kétszázéves évfordulójára. 1. kötet. Budapest, 1934. „Rákóczi hamvainak hazahozatala" című fejezet, 251262. Forrásai a hamvak hazahozatala alkalmából kiadott „Sorrend"-ek voltak (lásd a kiadványokról szóló fejezetet). Ballá e kiadványok alapján készített összefoglalást 1943-ban megjelenő könyvében is: Rákóczi hazatérése. In Ballá Antal: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1943. 439-448. Mindkét (felszínes) írás a magyarországi ünnepségsorozat látványosságát emeli ki. 4 R. Várkonyi 1961. A hamvak hazahozataláról: 278-298. 5 Köpeczi Béla: Az élő Rákóczi. In Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. (2. kiadás.) Budapest, 1976. 422-429. - Itt szeretnénk elmondani, hogy az „élő" Rákóczi-hagyomány kérdésének, a fejedelem történetalakító szerepének XVIII-XX. századi gazdag történeti, irodalomtörténeti vonatkozásainak és irodalmának összegzésére e helyen nem térhetünk ki, azt azonban meg kell említenünk, hogy a Rákóczi-hagyomány kérdéskörét, vizsgálati szempontjait első ízben tudomásunk szerint Esze Tamás és Várkonyi Ágnes exponálta. Lásd Esze Tamás - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi-hagyomány mozgósító szerepe a 18. században. In Spira György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790. Budapest, 1952. 117-139. A koncepciózus kutatások e témában az 1970-es évek közepén hozták a legtöbb eredményt. Összefoglaló értékelésük: Köpeczi Béla: A Rákóczi-hagyomány a XVIII. század közgondolkodásában, irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 154-179. valamint Köpeczi Béla: Függetlenség és haladás. Politikai gondolkodás a régi magyar függetlenségi harcok századaiban. Budapest, 1977. 157-187.; Uő.: A Ilákóczi-hagyomány értelmezése. In T. Mérey Klára - Péczely László (szerk.): A Rákóczi-kori kutatások legújabb eredményei. Pécs, 1974. 9-15.; R. Várkonyi Ágnes: Történeti népiesség és a kuruc hagyomány. In Uo. 15-50. 6 Gyulai Éva: Borsod vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál. Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez. Hermán Ottó Múzeum Évkönyve, XXV-XXVI. sz. Miskolc, 1988. 385-400. 7 R. Várkonyi Ágnes: Kultusz és katarzis. In R. Várkonyi Ágnes: Századfordulóink. Esszék, tanulmányok. Budapest, é. n. [1999.] 50-65. Az idézett mondatok: 51-52. - A Rákóczi-kultusz fogalmának pontos meghatározása véleményünk szerint további kutatásokat igényel. Jelen tanulmányban a XIX. század utolsó harmadában jelentkező, a hivatalos, sőt a napi politika szintjére emelt, a hamvak hazahozatalához kapcsolódó eseménysorozatként értelmezzük, eltérően az eddigi megközelítésektől, amelyek a Rákóczikultuszt a Rákóczi-hagyomány kérdéskörének részeként tárgyalták. Vö.: Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban. Rákóczi és a kuruc kor mondavilága. V. fejezet: A Rákóczi-kultusz. Budapest, 2000. 325-340. (A szerző értékes monográfiájában az általunk vizsgált jelenséget „a politikai életet is átható kuruckultusz"-nak nevezte. Uo. 338.) - A Rákóczi-kultusz fogalmának sokféle tartalmára és jelentésére