Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken

vármegyei főispán, Esterházy Miklós (1582-1645) ellenében, 47 Bethlen Gábor és szö­vetségesei mellett. Az 1620. május 31-én megnyíló besztercebányai országgyűlésen Sopronból Jakab Steiner és Artner Erhard tanácsosok mellett Lackner Kristóf vett részt, akik bár előre sejtették a békekötésről folytatott tárgyalások eredménytelenségét, változatlanul Bethlen politikájának támogatása mellett foglaltak állást. 48 1620 tavaszán az erdélyi fejedelem ellenőrzése alatt állott gyakorlatilag az egész ország, és Sopron is megnyitotta csapatai előtt a kapukat. 1620 őszén a soproniak az Esterházy birtokokat prédáló csapatokat támogatták, 49 a november 8-án Fehérhegynél bekövetkezett vereség után azonban a helybéli katonai és politikai erőviszonyok természetszerűleg a Habs­burg párti Esterházy Miklós javára dőltek el, ami a városvezetést politikájának újra­gondolására késztette. A városnak 2.400 tallérjába, 20.000 forintjába, 200 akó borába került az 1621. május 22-re tervezett császári megtorlás kivédése. 50 Az 1621. december 31-én megkötött nikolsburgi béke által (melynek értelmében egyebek mellett Bethlen a magyar királyi koronát visszaadta Ferdinándnak) lezárult fegyve­res összetűzések után, ebben a helyzetben került sor 1622. május 15-én a soproni ország­gyűlés megnyitására. A várost és környékét megszállták az állandó bécsi képviselettel rendelkező külföldi követségek vezető és alacsonyabb rendű diplomatái, a teljes császári udvartartás, a Titkos Tanács tagjai kíséretükkel, a bécsi hivatalnoki kar, a magyar rendek s nem utolsó sorban a biztonságot felügyelő 3000 gyalogost és 1500 lovast kitevő, a csá­szár fegyveres kíséretét biztosító katonaság. A sokezer fős vendégsereg befogadására, elszállásolására a város nem volt felkészülve, és egymaga nem is volt képes. 51 Bár nádor­választás és országbíróválasztás is történt, 52 a leglátványosabb esemény mégis Anna Eleonóra királyné megkoronázása volt, a Bethlentől visszaszerzett magyar királyi koroná­val, melynek alapvetően fontos, az európai hatalmak felé közvetített politikai tartalma volt. Az ilyenkor szokásos ünnepi pompával, 1622. július 26-án, a helyreállított Ferences­templomban került sor erre az eseményre, 53 melynek során a meghatározott koreográfia alapján a német-római császárság koronázási jelvényei után a magyar koronázási jelképek (korona, országalma, jogar) felvonultatása következett. A koronázás emlékére II. Ferdi­nánd 1622. augusztus 4-én Sopron városának címert adományozott: szimbolikus értelem­ben a felsorakoztatott hatalmi jelképek sorába illesztve Sopron legfontosabb hatalmi felségjelét. A címeradományt tartalmazó oklevél, 54 a címereselevél megújítja, megerősíti és kibővíti Sopron régi hatalmi jelképeit. A bővítés a címerpajzsra vonatkozik: a rácsozott 47 Hiller István: Politikai környezetváltozás és alkalmazkodóképesség. Eörsy Zsigmond különös alispán­sága Sopron vármegyében. SSz., 2000. (A továbbiakban: Hiller 2000.) 5-6. 48 Lackner Kristóf levele, 1620. júnus 19. Soproni Városi Levéltár. Lad. VI. et F. Histórica et alia, 1376— 1749. Fase. VI. Num. 291. - A tárgyalások valóban eredménytelenül zárultak, a császár udvarával együtt augusztus 17-én elvonult. Augusztus 25-én a Habsburg-ház trónfosztásával az országgyűlés Bethlen Gábort magyar királlyá választotta, aki nem koronáztatta meg magát, de a választási feltételeket aláírta. 49 Hiller 2000. 6-7. 50 Horváth 1992. 42. 51 Hiller István: „Sopronból azt írhatom Méltóságodnak..." Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen. In Dominkovits Péter - Turbuly Éva (szerk.): Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Sopron, 1993. (A továbbiak­ban: Hiller 1993.) 256-257. és Hiller 2000. 10. 52 Thurzó Szaniszlót nádorrá (1622-1625), a Sopron vármegyei főispánt ugyanerre az időtartamra ország­bíróvá választották. 53 SKM 202-204. 54 Közli: Horváth 1992. 44-45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom