Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken
sisakra a királyi koronával ékesített, kiterjesztett szárnyú Habsburg családi kétfejű sas került. A sas sisakdísz volt, ekkor még nem képezte szerves részét a címernek. A császár saját címere egy részletének adományozása a város megjutalmazását jelentette, az uralkodó személyes, kitüntető figyelmét fejezte ki. Elfogadása viszont egyértelműen nemcsak a király-, hanem a császárhűséget is bizonyította - s nemcsak Sopron városáét, hanem tágabb összefüggésben az ország egyik szabad királyi városán keresztül a Magyar Királyság egészének hovatartozását, „pártállását" is kifejezte; a Habsburg hatalomnak e térségben való újra megszilárdult voltát demonstrálta. Az évtizedek óta országos politikai ügyekben is tevékenykedő Lackner Kristófot pedig birodalmi palotagróffá nevezik ki, 5 ami személyén keresztül magának a városnak is szólt. A város pozícióinak megerősítése mellett a gazdasági megerősödés is látványos volt. Bár az 1622. évi soproni országgyűlés gazdaságtörténeti vonatkozásait a helytörténetírás még nem vizsgálta, azt tudjuk, hogy új, erősebb pénzt hoztak be a városba; s Bruckner Gottlieb soproni tanácsos és Payr Mihály krónikájának ez évi bejegyzései alapján 56 is joggal következtethetünk erre: e jó terméseket hozó évben a bornak, gabonának, húsnak, tojásnak és minden más élelmiszernek, de a használati cikkeknek is az ára látványosan emelkedett. 57 Az 1622. évi országgyűlésről Bél Mátyás idézett müve nem tudósít, s az 1625. éviről is csak az alábbiakat írja: „Miután a háborúság elült (jegyzetben: 1624-ben a király újból békét kötött Bethlennel), a város megint fellélegzett. Újból müvelés alá vette a földeket, helyreállította az épületeket és egyben a falakat is, melyek itt-ott megrongálódtak. De a császár is megmutatta, milyen nagyra tartja a polgárok hűségét, amikor az újból meghirdetett országgyűléssel (jegyzetben: Bizonyos, hogy Ferdinánd a Sopron iránti szeretettől vezérelve rendezte újból itt az országgyűlést, melyet 1625-ben hirdetett meg szeptember 8-ra.) Sopront tisztelte meg. Ismeretes, hogy miután Esterházy Miklóst nádorrá választották, ekkor koronázták meg a birodalom örökösét, név szerint III. Ferdinándot a ferencesek templomában, az előkelők nagy tapsa mellett." 58 Nemcsak a soproniak királypártisága, hanem az 1622. évi országgyűlés nehézkes, de sikeres lebonyolítása, ezáltal a város külföldi követek előtt eddigieknél szélesebb körű ismertté válása 59 is indokolta az 1625. évi soproni helyszínválasztást. Ez alka55 Horváth 1971. 131-132. és Kovács 1972. 108. 56 „Mindenképp jó bor- és gabonatermő év volt, gyümölcs is sok termett." Haus-Chronik des Bruckner Gottlieb; „...minden drága volt, a bornak akóját 15, 16, 20 és 22 forinton adták, s a marhahús fontja 34, egy tojás ára 48 dénár volt." „A 22-es évnek vége felé Erzsébet napkor a gabona vékája 10 tallér, egy pár férfi csizma 8 ft, egy akó bor 24 ft, egy pár ökör 108 tallér volt, sőt karácsony felé egy disznó ára 25, egy ököré 150 tallér volt." Payr György és Payr Mihály krónikája: 1584-1700. Jegyzetekkel ellátta Heimler Károly. Sopron, 1942. 17. Mindezt idézi: Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Budapest, 1962. 144. 57 A drágulást az új pénz bevezetésének tulajdonították. Uo. 144-145. - A számadásokban azonban mindez nem tükröződik. A két dolog között valóban fennáll az összefüggés, azonban éppen ellenkező előjellel, a névérték és az árfolyamérték közötti különbség tekintetében. Vö.: Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. In Dányi Dezső - Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Budapest, 1989, 53., 56. Nemcsak az országgyűlés időtartama alatt élénkült meg a kereskedelem, hanem ez az év folyamán mindvégig jellemző volt. 58 Bél: i. m. XIII. §. A veszedelmek elszenvedése után a város fellélegzik és országgyűlésnek ad helyet. A törökök ismételt támadásai. Az általuk okozott félelem Sopronban. Fordította Tóth Gergely. 59 Hiller 1993. 260. - Az országgyűlés történéseiről: Hiller István: Magyar nádorválasztás és európai politika. (Az 1625. évi soproni országgyűlés nemzetközi diplomáciai vonatkozásai.) SSz., 1989. 59-70.
