Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BUZÁS GERGELY: Szabályos alaprajzú vár paloták mint az uralkodó hatalom jelképei a XIV-XV. században

BÚZÁS GERGELY Szabályos alaprajzú várpaloták mint az uralkodói hatalom jelképei a XIV-XV. században I. Lajos és Zsigmond több nagyméretű palotaszerű várat építtetett, melyeknek bár nem volt rezidenciális-reprezentációs szerepük, funkciójuk szerint a királynak és udvarának alkalmanként megfelelő szállást nyújtottak. Ezeket az alkalmakat elsősorban a királyi vadászatok jelentették. Az 1370—1380-as években épült Diósgyőr

1 és Zólyom,

2 valamint az 13 90-1400-as években készült Végles

3 és Tata

4 meglepően egységes típust képviselnek. Középudvar köré szervezett, szabályos négyszögletes alaprajzon elrendezett palotaszárnyakból álltak. Diósgyőr és Tata esetében a sarkokon tornyok emelkedtek, de Véglesen, sőt részben Zólyomban is ezek hiányoztak. A várak belső elrendezése igen hasonló volt egymáshoz és a visegrádi palota északkeleti lakóépületéhez. Ez utóbbihoz képest a legjelentősebb eltérést az jelentette, hogy Visegrádon a kápolnát és a két nagytermet külön épületben helyezték el, szeparálva ezáltal a palota nyilvános szférájától a királyi lakóépület magán szféráját. A nem rezidenciális kisebb királyi várpalotákban erre nem volt szükség és lehetőség, itt a reprezentációs terek: a nagytermek és a kápolna ugyanarról a belső udvarról nyíltak mint a lakosztályok. Az e királyi várak által képviselt épülettípus már a Zsigmond-korban és a XV. század közepének zavaros időszakában a magyar arisztokrácia kedvelt rezidenciális épülettípusává vált. Zsigmond udvarának legnagyobb urai építettek ilyen várakat: Ozorai Pipo Ozorán, a Kanizsaiak Kanizsán

6 és Kismartonban,

7 később pedig az Újlakiak Várpalotán

8 és feltehetően Újlakon.

9 E szabályos alaprajzú várak közül a ma Magyarország területére esőkben az 1960as évek óta igen alapos ásatások folytak. Ennek köszönhető, hogy a művészettörténeti 1 Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár Budapest, 1988. 2 Menclová, D.: Hrad Zvolen. Bratislava, 1954. 3 Fialova, Hilda - Fiala, Andrej: Hrady na Slovensku. Bratislava, 1966. 4 B. Szatmári Sarolta: Tata. In GerőLászó (szerk.): Várépítészetünk. Budapest, 1975. 276-281. 5 Feld István - Koppány Tibor: Az ozorai vár. In Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Budapest, 1987. 2. kötet. 332-346. 6 Méri István: A kanizsai várásatás. Budapest, 1988.; Vándor László: A kanizsai vár építési idejének és topográfiájának kérdései. In Castrum Bene, 2/1990. Budapest, 1992. 167-182. 7 Vándor: i. m. 167-182., 173. 8 László Csaba: Újabb kutatások a várpalotai várban. In uo. 183-192. 9 Az U alaprajzú, a Duna felé nyitott udvarú barokk kastély a középkori vár falainak felhasználásával épült. - Gere László: Várak a Szerémségben. In Kollár Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, 2000. 355. - A város Karlsruhe-ban őrzött XVII. századi térképén jól kivehető a középkori vár négyszögletes formája, amelyet a Duna felöli oldalon is egy palotaszárny zár le. - Búzás Gergely: Az újlaki Városi Múzeum középkori kőfaragványai. In uo. 501-522. 12 kép.