Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - BUZÁS GERGELY: Szabályos alaprajzú vár paloták mint az uralkodó hatalom jelképei a XIV-XV. században
kutatás érdeklődése is kiemelten fordult e vártípus felé. Míg a hazai várkutatásra nem jellemző a - más országokban nagy hagyományokkal rendelkező - vártipológia müvelése, e vártípus kivételt képez ebben a tekintetben. Balogh Jolán művészettörténész 10 és Holl Imre régész" részletesen elemezték e vártípus külföldi analógiáit és Magyarországra kerülésének lehetséges útjait. A négyzetes alaprajzú, épületszárnyakkal körülzárt belső udvaros várépületek egyik előzménye a négyzetes alaprajzú, sarok és oldalfelező tornyokkal védett, a lakótornyot már nélkülöző, de palotaszárnyakkal még nem körülépített udvarú vár. E típus feltehetően a szentföldről származik. Korai emléke lehet a johanniták 1127 után épült (pontosan nem keltezető) Coliath vára. 12 Nyugaton e típus szentföldi hatásra a XII. század második felében jelent meg: a XII. század harmadik negyedében épült a burgundiai Druyes-les-Belles-Fontaines vára, 13 kerek saroktornyaival és négyszögletes oldalfelező tornyokkal. A XIII. század elején számos más vár épült főleg Párizs környékén e formát követve, bár általában már csak a kör alaprajzú tornyokat alkalmazzák: Párizs Louvre 1190-1202, 14 Dourdan 1222 körül, 15 Nesles 1219-1226, 16 Mez-le-Maréchal 11901214, 17 Brie-Comte-Robert, 18 Diant. 19 E típus leszármazottai I. Edward angol király, XIII. század végén, Walesben épült várai: Caerphilly 1267-1277, 20 Flint 1277-1280, 21 Harlech 1285-1290. 22 Ezektől különböznek azok a szabályos alaprajzú várak, ahol a belső udvart körben épületszárnyak határolják. Első példájuk feltehetően a johanniták szentföldi Belmont vára, amelyet 1169 előtt építettek. 23 Ennek a típusnak továbbfejlesztett változata az antikbizánci erődalaprajzokat követő, szintén a johanniták által emelt szentföldi Belvoire vára (1 189). 24 Ezt az épülettípust Itáliában II. Frigyes várai képviselték: Trani (1233), Catania (1239 után), Augusta (1239 után), Gravina (1231), Prato (1248 után) és a nyolcszögletű alaprajzon épült Castel del Monté (1240). 25 Franciaországban a kerek tornyos helyi vártípus egyik változataként jelent meg e forma az íle-de-France-i Montaiguillon várán 1230 körül. 26 Dél-Franciaországban csak 10 Balogh Jolán: Az Anjou-kor kérdéseiről. Művészettörténeti Értesítő, 1981. 2. sz. 144-148. 11 Holl Imre: Négysaroktornyos szabályos várak a középkorban. Archaeologiai Értesítő, 1984. 2. sz. 194-217. 12 Major Balázs: Keresztes hadiépítészet a 12-13. századi Közel-Keleten. In Keller Márkus - Terdik Szilveszter: (szerk.): Egyházak, Korok, Világképek. Studia Ignatiana, 1. kötet. Budapest, 2001. 9-54., 34., 10. ábra. 13 Mesqui, Jean: Château forts et fortifications en France. Paris, 1997. (A továbbiakban: Mesqui 1997.) 154-155. 14 Mesqui 1997. 279-282. 15 Mesqui 1997.153-154. 16 Mesqui 1997. 265—266. 17 Mesqui 1991. 238-239. 18 Châtelaine, André: Evolution des châteaux forts dans la France au moyen âge. Publittal, 1988. 176, 178. 19 Mesqui, Jean: Château et enceintes de la France médiévale, Paris, 1991. 1. 47, 60., 58. kép. 20 Toy, Sidny: Castles, their Construction and History. New York, 1985. (Reprint, eredeti kiadás: London, 1939.) 153, 154. 21 Toy: i. m. 155. 22 Toy: i. m. 160. 23 Major: i. m. 34. 24 Major i. m. 34-35. 25 Tabarelli, Gian Maria: Architettura castellana d' Italia. Busto Arsizio, 1983. 422^179. képek. 26 Mesqui 1997. 242-243.
