Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - SZABÓ PÉTER: A meztelen kard szerepe a vegyes házakbeli királyok hatalmi szimbolikájában

A török fenyegetettség növekedése idején a királyi reprezentáció önállósította, mondhatnánk abszolutizálta az uralkodó nyilvános megjelenésein ezt a ceremóniaelemet. „Ezután jött János királyhoz Kristóf gróf Horvátországból ünnepélyességgel. Termetre közepes volt, feje öreg szakállal, kevés szavú, latin beszédben tanult, járásában vitéz. És őt választotta ki, hogy a kardot vigye a király előtt, amikor már az 1527. évet írták húshagyókor." 1 Szerémi Györgynek ez a témánk szempontjából nagyjelentőségű adata felvillantja előttünk Szapolyai János ünnepi bemutatkozását. Az uralkodó nyilvános megjelenéseit eszerint országos főkapitánya, a déli végvárvédelem szervezője, Frangepán Kristóf vezette be, aki Kinizsi analógiájára minden valószínűség szerint kivont karddal a kezében vonult fel. Az évszámokban legtöbbször pontatlan Szerémi ez esetben igazat mondhat. Frangepán Kristóf főkapitányi és kardhordozói szereplése ugyanis Szapolyai oldalán rendkívül szűkre szabott időben bontakozhatott ki. A nagyúr az 1526. évi királykoronázást követő kormányzatszervezés idején lett horvát-szlavón bán és országos főkapitány, ám 1527. szeptemberének végén már halott volt: a Ferdinánd párti Várasd várának vívásakor ágyúgolyó találta el. 1527 húshagyó keddje körül a Szapolyai diplomácia még teljes erővel egy törökellenes szövetség létrehozásán fáradozott. A király követei a bajorokkal tárgyaltak egy esetleges katonai segítségnyújtásról. Az országos főkapitány kezében tartott kivont kard éle tehát a törökökre irányult.

32 A Mohács utáni vészhelyzetben új rituális megfogalmazást kapott a koronázási szertartást lezáró meztelen karddal folytatott testszínjáték. A kényszerűen módosított formában az a tanulságos, hogy annak szimbolikus jelzését valamennyi uralmon lévő társadalmi csoport a magáénak érezhette. A rituális változás Szapolyai János koronázásán következett be. Eddig a szertartások befejezéseként a király a meztelen karddal csupán kijelölte azokat az égtájakat, amelyek felől a várható ellenséges támadásokkal szemben megvédelmezi az országot. I. Ulászló koronázását ismertetve Jan Dlugoss a kinyújtani (extendere), II. Ulászló beiktatási ünnepségét leírva Tubero a fordulni (convertere), Bonfini a rázni (vibrare) igét használta, míg I. Ferdinánd koronázásának tudósításában Ursinus Velius a hasítani (diverberare) igét találta a leghitelesebbnek a király testszínjátékának bemutatására.

33 Szapolyai János koronázásán 1526. november 11-én Székesfehérváron más történt. A király a püspökök kérésére a kereszt jelét rajzolta a négy égtáj felé.

34 Nincs okunk kételkedni a keresztet formázó vágások történelmi hitelében. A török előrenyomulás 31 „Et ipsum elegit, ut gladium ferat coram Rege." Szerémi: II. Lajos és János királyok... emlékirata..., 146. és Szerémi: Magyarország romlásáról, 144. 32 Frangepán Kristóf tisztségeiről: Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon (Szapolyai János király kormányzása 1526 november-1527 augusztus). Századok, 1977. 4. sz. 636. Frangepán Kristóf haláláról, az említett Szapolyai diplomáciáról: Vő.: A Sztambulba vezető út (1526-1528). Budapest, 1983. 90-96., 159. 33 Wladislaus in Hungáriáé Regem coronatur (1440) „Gladium nudum in quatuor mundi partes, orientem, occidentem, meridiem et septentrionem manu extendit..." Ioannis Dlugossi seu Longini canonici quondam cracoviensis Históriáé Polonicae, Libri XII. Ex bibliotheca et eum praefatione Henrici L. B. ab Huyssen, Vita autoris: Samuelis loachimi Hopii, Annot. Gabrielis Groddeckii. Lipsiae, 1711. 743. Az adat kijegyzeteléséért Papp Sándornak tartozom köszönettel. - „Ad orientem primum convertit..." Tuberonis: i. m. 146. - „Pro defensando regno, ter eo vibrato...",öo«//w': História Pannonica..., 496. „Ense districto aera quatuor ictibus diverberat..." Ursinus Velius: i. m. 38. 34 „Et dixerunt ei Episcopi...cum gladio beati Stephani regis signum faciat more crucis...et signum fecit crucis ad orientem...defendat regnum Hungáriáé et totam christianitatem." Szerémi: II. Lajos és János királyok... emlékirata..., 1137-139. Werbőczy István ceremóniarendezöi feladatára (a világi részeknél) a közfelkiáltás (acclamatio) mozzanatánál betöltött kulcsszerepe enged következtetni.