Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - SZABÓ PÉTER: A meztelen kard szerepe a vegyes házakbeli királyok hatalmi szimbolikájában

következtében az egyházfők már nemcsak Magyarország, hanem az egész kereszténység védelmét kérték az új királytól. Csalogató magyarázat volna ezt a keresztjelet közvetlenül összefüggésbe hozni a kardot és a keresztet először összekapcsoló constantinusi legendával, noha a koronázási szertartás világi részének szervezésében részt vállaló Werbőczy későbbi kancelláriájának antikizáló, római műveltségeszményéről, amelyben a Constantinus-kultusz is helyet kaphatott, az utóbbi időben több szakirodalmi munka is megemlékezett.

35 Az is a további kutatásra vár, hogy a Szapolyai reprezentációban különös hangsúllyal szereplő, katonai szimbolikája kard népszerűségét mennyiben éltette Werbőczynek a nemesség eredetéről vallott nézete, ami szerint a nemesség, mint társadalmi közösség a „szittya múltban", a hadba hívó kivont kard parancsa mellett született meg. Lehet olyan magyarázat, hogy a mohácsi vész után a magyar királyi központ ezzel a reprezentációval akarta ráébreszteni a nemességet ősi kötelezettség-vállalására.

36 írásunk megállapításaival és feltételezéseivel arra kívánt rámutatni, hogy a meztelen kard mögé a hatalom reprezentációjában számos szimbolikus tartalom költözhetett. E jelvény a hazai ceremóniakultúrában éppúgy szól a szertartások nemzetközi összefüggéseiről, mint a magyar hagyományok jelenlétéről. 35 Barta: i. m. 193-217.; R. Várkonyi Ágnes: Oláh Miklós V. Károlyról. In Lengvári István (szerk.): In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Pécs, 1996. 229-240. 36 Werbőczy István Hármaskönyve. Fordította Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Budapest, 1897. Magyar Törvénytár 1000-1895.1/3. kötet. 57.