Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Wehli Tünde: Herzan Ferenc Missaléja a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményében

ívekből állt össze - mellett az eredeti tartalomjegyzék segítette. Ismeretlen utolsó tulajdonosa egy magánszemély lehetett, aki ceruzás, kibctűzhetetlen possessor-bejegyzése szerint Kún S-tól, pontosabban Kun Dániel antikváriustól vásárolta a könyvet. A kötetben levő, ma lappangó papírlap tanúsága szerint a kézirattal valaki, talán Kún Dániel már foglalkozott, és vörös pecsét címere

9 alapján nevezte meg egykori tulajdonosát, Herzan bíborost, s talán tőle származik a csonkaságra történő utalás is. A kézirat ezután feledésbe merült, s 1998-ban a Hadtörténeti Múzeum jelenlegi könyvtárosa, Kreutzer Andrea figyelt föl a nyomtatott könyvek közé besorolt kódexre.

10 A kézirat vörös címfelirata alapján római missale. Tartalma a kalendáriumból, a Missale törzsanyagából és a tartalomjegyzékből áll. A kéziratba csak néhány jellegtelen későbbi bejegyzés került, ezekből kiolvashatatlan a kódex későbbi története. A 24,5 x 17,6 cm nagyságú, pergamenre írt Missale jelenleg 112, a kódexszel egykorú vörös római számokkal jelzett fóliót tartalmaz. A kódex kötése préselt papír, eredetileg talán bíborszínű bőrrel vonták be, gerince bordás, oromszegéses. A gerincen fekete címke látható, aranybetűs címfelirattal. A kötést az oromszegés, a bordák és a címke körül préselt aranyozott virágok díszítik. Stílusa a XVÜL századba helyezi, a kötéstáblát belülről leragasztó papírlap alatti papír olasz nyelvű bejegyzései a könyvkötőműhely itáliai lokalizálását feltételezik.

11 A kódex írása itáliai gótikus textuális rotunda. A 16 x 11 cm-es szövegtükörre mindenütt 21 sor került. A szövegben való tájékozódást rubrika, vörös és kék tollrajzos, valamint egyszerű vörös és kék iniciálék segítik. A szövegközti fekete majusculák gyakran sárgával színezettek. Az igényesebb, tollrajzos iniciálék a kézirat fontosabb tartalmi egységeit vezetik be, a proprium de tempore-részt [f. 11 r.: A(d te levavi)] (1. kép), a misekánon szövegét [f. 56 r.: T(e igitur)] (2. kép), végül a proprium de sanctist [f. 60 r.: M(ichi autem)] (3. kép). Ezeknél a betűk belsejét egy középen végigfutó érre felfűzött tölgyfalcvél formáját idéző és sasszemen merev, csúcsos levélsorok és cikcakk vonalat követő geometrikus minta töltik ki. A betűket filigrán és kis kampókban végződő vonaldísz veszi körül. Az eddigi kevéssé karakterisztikus ornamentikánál sajátosabb az a betűkből szerteágazó, könnyedén vezetett, jobbára egyenesen húzott vonalakból formált tollrajzdísz, amely a lapszélen fut végigA kötet egyetlen figurális dísze a misekánon előtti oldal lapalji kánonképe [f. 55 v] (4. kép). A Missale formátuma, kánonképének egész oldalt nem igénylő elhelye9 Közli Géfin: i. m. 238. p. 10 Köszönöm, hogy a kódexre felhívta a figyelmet, annak helyszíni tanulmányozását és közlését lehetővé tette számomra. Ugyancsak köszönettel tartozom Dobri Máriának, a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár vezetőjének, aki volt szíves a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban a Herzan-könyvtár állományára vonatkozóan, a rendelkezésre álló dokumentumokat átvizsgálni. 11 Mivel nem speciális kötésről van szó, a könyvkötőműhely felkutatása Magyarországon lehetetlen, és nem is a hazai kötéstörténeti kutatások feladata.