Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben
másról szólhattak volna e lapok cikkei, mint a háborúhoz és a harci eseményekhez kapcsolódó tábori mindennapokról?! A lövészárkok újságjainak - ahogyan ezeket a korabeli napilapok nevezték - ha különböző időközönkénti is, de folyamatos volt a megjelenésük. A Népfelkelő című lap számai sajátos üzleti szempont szerint havonta háromszor, a zsoldkifizetéshez igazodva jelentek meg. A többség félhavonta, l-jén és 15-én hagyta el a nyomdát. Ilyen volt pl. a 16-os honvéd, a 66-os Tábori Újság és a Ludwig Baka. Minden vasárnap kézbe vehették a katonák a 30-asok lapját, szerdánként a Harminhetes Újságot olvashattak a nagyváradi 37. gyalogezred V. tartalékos zászlóaljának katonái. Havi folyóirat volt a Fokos, amelyet a pécsi gyalogezred adott ki. A csak rendszertelen időközönként megjelenő Négyes Honvédek Háborús Lapja Jámbor Lajos szerkesztésében szintén nagyon népszerű volt. 19 A tábori újságok példányszámának növelése, számainak nagyobb nyilvánossága az egység saját érdeke volt. Minél többen olvasták a lapot, annál nagyobb volt a bevétel, melyet a bajtársak özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordíthattak. Az újságok e nemes célt címlapjukon fel is tüntették, és sokszor szerveztek gyűjtőakciót ezen alap növelésére. A lapok nyilvánossága bizonyos korlátok közé volt szorítva. Egy gyalogezred létszáma 3-5000 fő között mozgott, amit kiegészített a pótzászlóalj kétszeres létszáma. A katonák mellett hozzátartozóik is olvashatták az ezredújságokat. „Aki apjáról, fiáról, testvéréről hírt, felvilágosítást akar szerezni, az fizessen elő" - szólt a 16-os honvéd egyik előfizetési felhívása. A Kilences honvéd „gyárosok, kereskedők, iparosok figyelmébe" is ajánlotta tábori lapját, amely ezek szerint alkalmas volt üzleti és egyéb hirdetések közlésére is. Érdemes volt hirdetéseket is közzétenni, a katonák gyakran hazaküldték emlékként a tábori újságokat, és így az önmagukat reklámozó cégek szinte az egész országban ismertté váltak. 20 A lapok példányszámára vonatkozó ismereteink szintén hiányosak. A tábori nyomdában nyomtatottaké és a kőnyomatos újságoké pár száz, a kéziratosaké egykettő lehetett. A tartalmi aktualitásról a háború gondoskodott. A téma általánosságban adott volt: a vezérkar legfrissebb jelentései, előléptetések, kitüntetések; a tisztek, az önkéntesek és a törzsaltisztek beosztásbeli változása, szabadságolások, bevonulások, a megbetegedett, a megsebesült, valamint az elesett tisztek és közkatonák névsora. 21 Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében az egynyelvű tábori lapokon, így a magyar nyelven megjelenteken kívül számos, többnyelvű lap is élt. Elsősorban a hadsereg- és a hadosztálylapok tükrözték a Monarchia többnemzetiségű jellegét. Gyakori volt, hogy a német mellett magyar nyelven is megírták az újságok cikkeit. A József főherceg arcvonalparancsnoksága által kiadott Front című képes tábori he19 A front lelke, 29-30. p. 20 A front lelke, 29-30. p. 21 A front lelke, 29-30. p.