Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben

E gondolatok is méltón fejezik ki, illetve összegzik a tábori újságok sokszor leíratlan, ám elérni kívánt céljait: anyanyelven írni és olvasni a messzi idegenben, az összetartozás érzését erősíteni a katonák között; szórakoztatni, mosolyt csalni az arcokra. „Politizálni - Testvér! - mi nem fogunk, mert nem tudunk. Egy-egy kicsalt egészséges kacaj - hiszen tetszik érteni - mi szerények vagyunk - nagyobbra hát nem pályázhatunk. Ám egy kis discret pikantéria vagy valami csattanósan kiadjusztált drasztikum, ez kell minekünk és csemegének egy-egy csintalanul csengő komikum..."

15 A fáradalmak enyhítése, a szórakoztatás és az olvastatás mellett nem szabad elfeledkezni e lapok újság mivoltáról, vagyis a hírek közlésében betöltött szerepéről. Sokszor e kiadványok jelentették a katonák számára az egyetlen hírforrást: értesülhettek otthoni napilapok hiányában a magyarországi és a nagyvilági eseményekről, a háború történéseiről:

16 „Ha a Hinterlandból nem jön meg a lapunk, fütyülünk rája, csinálunk mi magunk!"

17 A háború előrehaladtával, az elesettek számának emelkedésével a lapok elsődleges célja a katonatársak özvegyeinek és árváinak anyagi támogatása lett. Az újságok árusításából befolyt összeggel az e célra létrehozott segélyalap vagyonát folyamatosan gyarapították, mivel a lapok előfizetőinek száma állandóan növekedett. A tábori újságok közvetítésével számos gyűjtőakciót is szerveztek a katonai egységeken belül az alap növelésére: a kantin, a tiszti fürdő és a fényképészet bevételével gyarapították a jótékony célra fordítható összeget. A szervezett gyűjtések mellett az egyéni és a közösségi hozzájárulások is e nemes célt szolgálták, az adakozók neveit külön rovatban közölték.

18 Miért is nevezhetjük e néhány oldalas, csupán egy-két évig élt időszaki nyomtatványokat újságnak? Mert a tábori újságoknál is megtalálhatjuk a sajtó jellemző sajátosságait: az időszerűséget - az aktualitást, az időszakosságot - a periodicitást és a nyilvánosságot - a publicitást. A kiadványok szerkesztői is napi eseményekről, általában szabályos időközök betartására törekedve tájékoztatták a nyilvánosságot, azaz katonatársaikat. Az időszaki sajtó meghatározó ismertetőjegyeihez sorolják gyakran a tartalom változatosságát - heterogenitását, sokféleségét is. Ez azonban másodlagos, nem kizárólagos jellemvonása minden időszaki sajtóterméknek. A tábori újságok esetében nem lehet tartalmi változatosságról beszélni. A háborús körülmények eredményeként alakult ki a sajtótermékeknek eme típusa, és mi 15 Kartács, 1918. 1. szám. 16 Lásd a przemysli Tábori Újságot. 17 Papadacsi, 1917. Utolsó szám. 18

Németh Györgyi: A 10-es honvédekés a„10-es honvéd" 1917-1918-ban. In: Hermann Ottó Múzeum Évkönyve XX1I-XXIII. (1983-1984) 131-148. p. (A továbbiakban: Németh 1983-1984.) Valamint a tábori újságok bármelyik példánya.