Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kossuth Lajos két levele Zarka János királyi személynökhöz 1848 februárjából

A helyzetet ugyanis tovább bonyolította, hogy február l-jén megjelent Széchenyi neve alatt, de jórészt Kovács Lajos munkájaként a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül" szóló könyv. Ebben Széchenyi az ország Budapest központú vasúti hálózatának kiépítése mellett foglalt állást, ellentétben a Kossuth által pártolt vukovár-fiumei vasútvonallal. Mivel a Vukovár-fiumei Vasúttársasággal való alkudozásra kiküldött országgyűlési választmány elnöke Széchenyi volt, Kossuth hozzá fordult, hogy szeretne pódólagos indítványt benyújtani az eredeti, a vasúttársaság kérelmét pártoló indítványához. Széchenyi azonban ezt február l-jén visszautasította. Célja ugyanis az volt, hogy ebben - az eddig mellékesnek látszó kérdésben visszaszorítsa, s ha lehet, megbuktassa Kossuthot. Széchenyi naplójegyzeteinek tanúsága szerint a választmány először csak február 5-én ült össze; Kossuth azonban valóban nem volt ott az ellenzék február 3-án délelőtt fél 11 és délután 2 óra között tartott konferenciáján.

9 Február 5-én, az országgyűlés kerületi ülésében biztosnak látszott az ellenzék győzelme. Kossuth javaslata a királyi leiratra adandó válasz tárgyában az volt, hogy a rendek mondjanak ugyan köszönetet az uralkodónak a leiratban kifejezett jó szándékáért, de tartsák fenn az adminisztrátori rendszer még az országgyűlés alatt történő felszámolásának követelését. Az indítványt Szent-Iványi Károly gömöri követ terjesztette elő. Ekkor azonban felszólalt Lónyay Menyhért beregi követ, aki indítványában a királyi ígéret folytán már megszűnttiek nyilvánította a rendek aggodalmát az adminisztrátori sérelem tárgyában. A szavazás végül is a Lónyay-féle indítvány győzelmét eredményezte - egyetlen szavazattal. Kossuth ezután kijelentette: „e szavazat következésében az országgyűlésen többé béke nem lehet, hanem harc lesz az utolsó percig". - A felháborodás óriási volt. Az országgyűlési jurátusok egyesülete is elhatározta, hogy másnap reggel 9 órakor Kossuth lakásánál „ünnepélyes hódolatának ad kifejezést" Kossuth iránt, „kalpagosan és kardosán", s a gyűlés szónoka Székely József lesz. A szándék a nádor tudtára jutott, s Zárka útján felszólította Kossuthot a demonstráció megakadályozására; emellett különböző óvintézkedéseket is foganatosított.

10 Kossuth Zárka felszólítására a következőket válaszolta:

11 9 A vukovár-fiumei, illetve a pest-fiumei vasút vitájának politikai aspektusaira lásd: Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. A fiumei vasút. Budapest, 1982. 121-155. p. és uő: Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt. (A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen.) In: Egy nemzetet az emberiségnek. Budapest, 1987. 323-379. p. A Javaslat legutóbbi kiadása: Széchenyi István: A magyar közlekedési ügyről. Budapest, 1987. Az ellenzék február 3-i konferenciájára lásd: Kónyi: Lónyay... 25. p. 10 A február 5-én történtekre lásd: KLÖM XI. kötet. 503-515., 556-557. p.\Kónyi: Lónyay... 28. p. és Lederer Béla: Gróf Andrássy Gyula beszédei. I. kötet. 1847-1868. Budapest, 1891. 53-57. p. - A jurátusok szándékára lásd: KLÖM XI. kötet. 515., 524. p. 11 Kossuth levelét lásd: HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény. 0244./K. E.