Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kossuth Lajos két levele Zarka János királyi személynökhöz 1848 februárjából
yr A világon minden tőlem kitelhetőt kész vagyok erre elkövetni. De 1 / 2 11 óra éjfél előtt Székelynek 12 exisztenciájáról sem tudok semmit. Mást alig fogok tehetni, mint azt, hogy vagy itthon nem leszek, vagy beteg leszek. Ha méltóztatnál annyiban segedelmemre lenni, hogy Székelyt felkerestetve, holnap ] /i8-ra hozzám parancsoltatnád, egyenesen megtiltanám neki; - de én nem tudom, hol kerestessem. Lónyay Menyhért 13 - akárki tanácsán indult (egyébiránt már tudjuk az egésznek menetét) , ugyan nagy bajba hozta a főherceg nádort 14 , s az egész országot. - Isten adja, hogy el lehessen hárítani, - de más alig tehetné, mint egy új deklaratórium. 15 Lelkem fáj, hogy az oppozíció becsületes igyekezetét egy-két ember így semmivé tette, s a legnagyobb ingerültséget idézett elő. A legszívesebb tisztelettel Pozson,febr. 5. 1848. Kfossuth] L fajosJ /Kívül:] Méltóságos Zárka János kir. személynök úrnak" A tervezett rokonszenvtüntetés végül is elmaradt. A február 6-án reggel 8 és 10 között összegyűlt 150 ifjúnál megjelent Kossuth kancellistája, s arra kérte őket, hogy mondjanak le a tervezett tüntetésről. „Erre a gyülekezet, amely előtt a katonai intézkedések is ismeretesek voltak, feloszlott, s az ifjak nyugodtan hazavonultak" - írja a korabeli titkosrendőri jelentés. 16 A Lónyay-féle indítvány okozta bonyodalmat részint az országgyűlés ülésein, részint a pártok titkos konferenciáin sikerült elsimítani. A február 12-i ülésen a követek a Lónyay- és Szent-Iványi-féle javaslatok egyesítéséből kialakult választ fogadták el. 12 Székely József (1825-1895), jurátus, 1848-ban a belügyminisztérium fogalmazója, szeptembertől a Zrínyi-szabadcsapat hadnagya. A december 30-i móri ütközetben fogságba esik, 1849. február 8-tól főhadnagy, február 11-től százados, segédtiszt, végül Kossuth katonai irodáján szolgál. A szabadságharc után újságíró, a kiegyezés után Pest megye főlevéltárnoka. Életrajzát lásd Szinnyei: i. m. XIII. kötet. Budapest, 1909. 591-594. hasáb és Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988. 580-581. p. 13 Lónyay Menyhért, 1871-től gróf (1822-1884), táblabíró, közgazdász, újságíró, az 18471848. évi országgyűlésen Bereg megye követe, 1848-1849-ben a beregszászi kerület képviselője, 1848-ban a pénzügyminisztérium osztálytanácsosa, 1849 májusa után államtitkára. Emigrál, 1850-ben hazatér, az 1861. és 1865-1867. évi országgyűlésen képviselő, az Andrássy-kormánv pénzügyminisztere, 1870-től közös pénzügyminiszter, 1871-1872-ben miniszterelnök. Életrajzát lásd Szinnyei: i. m. VII. kötet. 1383-1391. hasáb. 14 István főherceg (1817-1867), 1847-1848-ban Magyarország utolsó nádora, szeptember 23-án elhagyja az országot, lemond, anyai birtokán száműzetésben hal meg. 15 A deklaratórium jelentése itt királyi leirat. 16 A tüntetés elmaradására lásd: KLÖM XI. kötet. 524. p.
