Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kossuth Lajos két levele Zarka János királyi személynökhöz 1848 februárjából
Szentkirályi viszont a tárgyalás ellen szólt azzal, hogy a nemzetnek tényleges reformokra, nem sérelmek tárgyalására van szüksége. Ebben a szellemben szólt Lónyay Gábor is. Kossuth visszavonult, s teljesnek látszott a kompromisszumos megoldás sikere, amikor Szemere, majd Pázmándy felszólalásai, amelyek a leirat konkrét értelmezését követelték, megfordították a dolgot. A konferencia határozathozatal nélkül oszlott szét. 5 Zárka ezek után még február 3-án, vagy 3-án reggel levelet írt Kossuthnak, esetleg üzent érte, hogy a helyzet megoldásáról tanácskozzanak, hiszen nem tűnt reménytelennek, hogy Kossuth is megnyerhető a kompromisszumnak. Kossuth erre a következő választ küldte: 6 „Méltóságos Úr! Mindig őszinte készséggel fog adandóm, ha Méltóságod alkalmat nyújtani méltóztatik a közügyek szerencsés megoldása végeit csekély nézeteim bizalmas előterjesztésére. Csak azt sajnálom, hogy ma délután három órakor egy, öt órakor másik választmányi ülés lévén, éppen énhozzám, összehívd, hét órára pedig a vukovár-fiumei vasútnak a nehéz időben ide felrendelt képviselőivel lévén a gróf Széchenyi 7 , mint választmányi elnök által holnap reggel 10 órára rendelt ülés végett gr. Batthyány Kázmérnál* előre kirendelt előleges értekezésen - ma esteli 9 óra előtt annyira nem vagyok időmnek ura, hogy még a pártnak, melyhez tartozom, conferentiájában sem vehetek részt. Méltóztassék annak okáért tudtomra adni, ma este 9 órakor vagy holnap 11 óráig mely időben, avagy holnap délután akármely órában fogadhat el engem magánál Méltóságod. Legőszintébb tisztelettel alázatos szolgája Kossuth Pozsony, febr. 3. 1848. /Kívül:] Méltóságos Zárka János királyi személynök úrnak" 5 Az 1847-1848-as országgyűlésre lásd Barta István bevezetőjét. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-4-8. In: Kossuth Lajos összes munkái. XI. kötet. (A továbbiakban: KLÓM.) XI. kötet. Budapest, 1951. 37-50. p. és Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 132-157. p. - A február 2-i ellenzéki konferenciára lásd: uo. 501. p. és Kónyi Manó: Lónyay Menyhértnek 1847/8-diki naplója. Budapesti Szemle, 1896. 22-24. p. 6 Kossuth levelét lásd: HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény. 0243./K.E. 7 Széchenyi István, gróf (1791-1860), a reformkor kiemelkedő politikusa, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, 1845-től a Helytartótanács közlekedési bizottságának vezetője, 1848-ban a Batthyány-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere. 1848 szeptemberében elborult elmével a döblingi ideggyógyintézetbe szállítják. Az 1850-es években visszanyeri szellemi épségét, 1857-58-ban kíméletlen gúnyiratot ír az osztrák belügyminisztérium egyik propagandakiadványáról. Az osztrák titkosrendőrség zaklatásai elől öngyilkosságba menekül. 8 Batthyány Kázmér, gróf (1807-1854), a főrendi reformellenzék tagja, 1848^9-ben Baranya vármegye főispánja és kormánybiztosa, 1849. február 12-től a Délvidék kormánybiztosa, 1849 májusától a Szemere-kormány külügyminisztere. Emigrál, Párizsban hal meg. Életrajza: Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Budapest, 1991.
