Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

RESTAURÁTORAINK MŰHELYMUNKÁIBÓL - Nádas Egon: Gróf Buttler János bronz mellszobrának restaurálása

NÁDAS EGON Gróf Buttler János bronz mellszobrának restaurálása A gróf Buttler család ősei Írországból származtak; magyar honosításukra 1715-ben került sor. A család legismertebbé vált tagja Mikszáth Kálmán híres regényének, a Különös házasságnak balsorsú főszereplője: gróf Buttier János (?-1845. május 3. Dobórszka). Édesapja, gróf Buttler József és édesanyja, Barkóczy Lujza korai halála után 11 éves korában óriási vagyon örököse lett. A nagy reményekre jogosító, Sárospatakon, Kassán és Pesten iskolázott fiatalembert kényszerű házassága és válási kísérleteinek eredménytelensége visszahúzódó, zárkózott, kedélytelen emberré változtatta. Hatalmas vagyonát - örökül hagyni nem akarván - egybentartotta, jövedelmeit pedig jótékony, nemes célokra használta. Királya iránti hűségének és hazaszeretetének jeléül, ahogyan ezt az 1836. évi 40. törvénycikk is megörökítette, alapítványt tett a magyar katonai akadémia, a „Ludoviceum" javára. Előző, 1812-ben tett felajánlásán felül pedig újabb 126 666 forintot és 40 krajcárt adományozott az iskolának. Ez az összeg évente húsz fiatalnak biztosított lehetőséget a Ludovika Akadémián történő továbbtanulásra. Adományai révén gróf Buttler János a magyar katonai akadémia egyik legjelentősebb donátorának számított. A szobor történetéről 1903. május 8-án, a Ludovika Akadémia zászlószentelési évfordulóján, ünnepélyes keretek között avatták fel gróf Buttler János emlékére a hatalmas méretű, impozánsan magas mészkőtalapzatra helyezett bronz mellszobrot, Sennyei Károly szobrászművész alkotását. A szobor tehát eredetileg az Akadémia kertjében, az ún. Orczykertben került elhelyezésre. A1T. világháború után a szobor máig tisztázatlan körülmények között eltűnt felállítási helyéről. A budapesti szobrokat regisztráló írások, könyvek úgy említik, hogy eltűnt vagy megsemmisült. A szakirodalom tehát 40 évig nem tudott róla. E sorok írója - nem tudván, hogy kit is ábrázol a szobor valójában -, 1966 októberében a Hadtörténeti Múzeumba kerülve, az alagsorban látta meg először a szobrot. Az ábrázolt személy kilétéről a legkülönfélébb elképzelések léteztek. Sokáig úgy tudtuk, hogy Ferenc Ferdinándot ábrázolja, majd „egy szerb herceg" portréjaként tartották nyüván. A szobor múzeumunkba kerülésének módját nem sikerült kiderí-