Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai
elveszítené olvasótábora nagy részét. Továbbá ahhoz, hogy a rendelkezések minden parancsnoksághoz eljussanak és a lap továbbra is tartalmazza a népszerű és a katonaolvasók által igényelt rendelet magyarázatokat, haditudósításokat és naponta valamennyi harcoló alakulathoz postázzák, ahhoz az eddigi példányszám többszörösére lett volna szükség. Ezt pedig a súlyos papírhiány nem tette lehetővé. Ha pedig külön nyomtatnák a lapot, külön a rendeleteket, s ezeket elosztó szerint mellékelnék a parancsnokságokra, rengeteg felesleges küldözgetéssel járna és csak bonyolulttá tenné az ügyvitelt. A végső következtetés az lett, hogy „inkább maradjon meg a mai állapot. A rendeleti közlöny legyen továbbra is hivatalos lap". 69 Miközben a Hadügyi Népbiztosság a lap átszervezésével foglalkozott, a Sajtódirektórium is tárgyalta az ügyet. Barna Sándor április 28-án bejelentette, hogy a lap szerkesztősége különóra címén 8000 koronát kért. Hosszas vita és ellenkezés után az ülésen úgy döntöttek, hogy még áprilisban kap a szerkesztőség 3000 koronát, a deficitre vonatkozóan pedig átiratot intéznek a Hadügyi Népbiztossághoz. Azt, hogy a lap províziót kapjon, a Sajtódirektórium elutasította. 70 A lap pénzügyi téren siralmas helyzetben volt. A Sajtódirektórium külön bizottságot küldött ki az ügy kivizsgálására. A bizottság május 3-ig a jelentés szerint a SzTOT A Vörös Katona számlájára eddig 270 ezer koronát folyósított. A Sajtódirektórium a jelentés alapján úgy döntött, hogy átír a Hadügyi Népbiztosságnak, „azonnal nyilatkozzék aziránt, hogy vajon vállalja-e a Vörös Katonánál folyó pénzügyi gazdálkodásért a teljes felelősséget?" 71 Mivel a Hadügyi Népbiztosságnak szüksége volt katonalapra, vállalta a teljes felelősséget. Pedig sem a Déli Hírlap ki nem fizetett adósságait sem a megemelt újságírói fizetéseket nem kellett volna vállalnia. A Sajtódirektórium már március 26-i ülésén kimondta, hogy a megszüntetendő és megszüntetett, illetve szocializált lapok feltalálható vagyonából kell rendezni a korábbi adósságokat, a vagyon többi részét pedig a lap továbbvitelére kell fordítani. 72 69 HL Hünb 1919. Eln.a. l/III. 8793—1919 1/147—1133—1146. Az „inkább maradjon meg a mai állapot..." Böhm ceruzával írt megjegyzése : „Pro domo: Böhm népbiztos meghagyása folytán az eddigi állapot tartandó fenn és így intézkedést nem igényel. Irattárba teendő IV. 29." Pallas Ny. ma Kossuth Nyomda 70 Pl Arch. Sajtódir. jkvei 1919. 601 fond 3/2: „A Vörös Katonának Róna províziót kér. Elutasítva." — Róna Lajos újságíró, pályája elején Makón, Aradon, Nagyváradon dolgozott, ez utóbbi helyen a Szabadság c. lap szerkesztőségében Kun Bélával együtt. 1906-tól több fővárosi lapnál volt rovatvezető, 1917-től a Déli Hírlap szerkesztője. Tanácsköztársaság alatti tevékenységéről az adatok ellentmondásosak. Emlékiratai szerint társtulajdonosa volt a Déli Hírlapnak. A cégbírósági iratok ennek ellentmondanak. Lásd még a 43. sz. jegyzetet. Róna emlékiratai szerint április elejétől augusztus közepéig Bécsben volt. Róna Lajos: Harminc év az újságíró pályán békében, forradalomban, háborúban 1—3. köt. Budapest, 1930. 705. o. Ennek ellene mond, hogy július 31-én mint a Déli Hírlap volt szerkesztője, visszamenőlegesen fizetést kért. Barna Sándor kiadóhivatali tisztviselő, szociáldemokrata, az Ujságkiadóhivatali Tisztviselők szakosztályának tagja volt, részt vett az április 14-én alakult 9-es Direktórium — az átszervezett Sajtódirektórium munkájában. HM gyűjt. Sebestyén Andor hagyatékából a Sajtódirektórium április 14-i ülésének jkv.-e, 1—4. o. Gy. sz. 124/1979. 71 Ld. még a 63. sz. jegyzetet. 72 HM gyűjt. Sebestyén Arnold hagyatéka. A Sajtódirektórium március 26-i ülése, 124/1979. Gy. sz. A Sajtódirektórium a Kormányzótanács elé terjesztette április 6-i ülésének jegyzőkönyvét. Ebben 315 fővárosi és vidéki szaklap beszüntetését jelentették. Uo. 2—6. o.
