Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

A Hadügyi Népbiztosságnak nem állt rendelkezésére a Déli Hírlap vagyona, ezért május 6-án az alábbi választ küldték a Szellemi Termékek Országos Tanácsának: „Felhívom a Szellemi Termékek Országos Tanácsát, hogy a Vörös Katona, a Vörös Hadsereg lapja előállításával, terjesztésével, szerkesztésével és adminisztrálásával járó mindennemű kiadást a hadügyi népbiztosság terhére utalványozzon."

73 Mindez már nem segíthetett a lapon. Május 7-én délután megjelent Sebestyén Arnoldnak, a Szellemi Termékek Országos Tanácsa adminisztratív vezetőjének rendelete arról, hogy A Vörös Katona „további intézkedésig" nem jelenhet meg. Ezt a rendelkezést a szerkesztőségben felolvasták, a munkatársak tudomásul vették. A lap május 8-án már nem jelent meg. A Hadügyi Népbiztosság ügyeletesét erről részben a szerkesztőség, részben a kormányzótanácsi sajtóosztály tájékoztatta. Az aznapi ügyeletes továbbította az üzenetet az Elnöki a. osztályra és a Hadügyi Népbiztosság sajtóosztályára. A papírdarabra hevenyészve felírt közleményhez, az illetékesek tájékoztatásul még a következőket írták: „Szellemi Termékek Országos Tanácsa telephonon közli, hogy Szabados népbiztos a Kormányzótanács elnökségi ülésén azt a rendelkezést kapta, hogy a Vörös Katona beszüntetendő. Ennek megfelelően történt a fenti intézkedés, kormányzótanácsi határozattal. Látta: dr. Horváth, Haas, Orlay V. 8."

74 A Kormányzótanács Gazdasági Bizottságának ülésén május 8-án a nyomdák és papirosáruk szocializálásáról folyó megbeszélésen megállapították, hogy mivel a lapok nem kapnak papírvisszatérítést (a „normál" és jelenlegi ár közötti különbséget), hallatlan deficittel dolgoznak, emiatt meg kellett szüntessék A Napot és A Vörös Katonát.

75 A Vörös Katona deficitjére, anyagi ügyeire vonatkozóan részletes adatokat a Kéri Pál sajtó vétségé vei kapcsolatosan lefolytatott tárgyalásra készült vallomásokból és jegyzőkönyvekből tudhatunk meg. „Sürgős választ kérek XI. 2." olvashatatlan aláírással főügyészi megkeresés ment a nyomozást vezető Hajas Sándor detektív felügyelőhöz: „Részletesen megállapítandó, hogyan alakult át a D(éli) H(írlap) Vörös Katonává. Mi történt a D. H. pénztári készletével, berendezési tárgyaival, papírkészletével? Ki vette át, ki rendelkezett vele a kommün alatt? Hova lett végül is?"

76 Hajas Sándor szorgalmasan gyűjtötte az adatokat. A kikérdezett Puszta Béla, Kerekes Dezső, Serényi Gusztáv a Déli Hírlap egykori alkalmazottai, egymástól függetlenül és tárgyilagosan számoltak be a lezajlott eseményekről. Puszta Béla 73 A Vörös Katona c. lap költségeinek utalványozása a hadügyi tárca terhére. HL Hünb 1919. Eln.a. III. 175—1919. Utóirat száma 13 991/Eln.a. l/III—639. A szakszámvevőség anyagában nincs nyoma kifizetésnek. HL Hünb 1919. 45. doboz. 74 HL Hünb 1919. 8793. Eln.a. 1/147—1133—1146. A megszüntetésről szóló ceruzás feljegyzéseket a hivatalos lappá tétellel kapcsolatos ügydarabhoz csatolták. Az üggyel kapcsolatban még egy aktacsomó volt, ennek ma már csak az iratborítója van meg, rajta „A Vörös Katona kormányzótanácsi határozattal megszűnt" feljegyzés 1919. május 10-i dátummal. Az iratborítón feltüntetett ügyiratszám: Eln.a/III. 4242. 1/120—839. 75 Pl Arch. A Gazdasági Bizottság ülése, 1919. 601 fond 1/42. 76 Bp.Ü. 1919—IV—5—168. A többi kérdés: Kié volt a kommün kitörésekor a DH? Kik jelentek meg ott azzal, hogy Vörös Katonává alakítsák? Mit szólt ehhez a tulajdonos? önként alakította át vagy a fenyegetés hatása alatt? Mi szerepe volt Kéri Pálnak az (olvashatat3an)-ban? A (olvashatatlan) rablás."