Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

kozásának. Ennek ellenére Az Orosz Hadifogoly c. lapot évfolyamszámozása alapján a Tanácsköztársaság alatt megindult új sajtóterméknek kell tekintenünk. Künstler Jenő indította meg 1904-ben Az Őrszem c. katonai és csendőrségi lapot, amelynek szerkesztését 1908-ban Hazai Hugó vette át. A lap meglehetősen jellegtelen volt, főként altiszti ügyekkel foglalkozott. De éppen jellegtelenségében, igénytelenségében rejlett veszélyessége. A hivatásos altisztek mind a magyar királyi honvédség, mind a cs. és kir. hadsereg legjobban befolyásolt, monarchikus, dinasztikus, keresztény és nacionalista elvek alapján nevelt rétegéhez tartoztak.

24 A lap a forradalom idején megszűnt, 1919-ben már nem jelent meg.

25 A világháború alatt született különböző rokkant egyesületek és érdekképviseletek lapjai rövid életűek voltak, kis példányszámban jelentek meg, és csak szűk körben terjedtek. Ezek közül két hosszabb életű volt: a Pozsonyban megjelent Rokkantak Lapja, amely 1916. december 1-től 1919 áprilisáig élt, megjelenésének feltehetően a cseh invázió vetett véget. Társa, az 1917-ben indult, Budapesten kiadott, de Nagyváradon nyomtatott Rokkant Újság, a Legénységi Hadirokkantak Országos Egyesülete hivatalos lapja, szintén a hadihelyzet alakulása következtében szűnt meg.

26 Az eddig felsorolt valamennyi lap a magyar katonai sajtó része, de nem része a Magyar Tanácsköztársaság sajtójának, amennyiben ezek a sajtótermékek nem szolgálták a proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaság katonapolitikáját, sajtópolitikáját. Megszüntetésük a proletárdiktatúra természetes következménye volt, és nem sértette a sajtószabadságot. Olyan társadalom, amely egészséges és színvonalas sajtópolitika kialakításán fáradozott, nem engedhetett meg magának ilyen reakciós szellemű és ennyire színvonaltalan lapokat. A Tanácsköztársaság alatti katonai sajtó közvetlen előzményét a proletárdiktatúra kikiáltása előtti kommunista sajtóban kell keresnünk. Visszamehetünk a Moszkvában 1918 áprilisától kiadott Szociális Forradalomig, amelyet Kun Béla, Szamuely Tibor és Rudnyánszky Endre szerkesztettek. A lap kiadója — az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja — azzal a céllal jelentette meg a lapot, hogy a hadifoglyok körében megismertesse Szovjet-Oroszországot, annak célkitűzéseit, és az ellene támadókkal szemben mozgósítsa őket. A „magyarországi munkások és parasztok forradalmi harcának zászlóhordozója, a Szociális Forradalom"

27 előkészítette, felkészítette a hazatérőket a proletariátus hatalomátvételére. „Küzdünk kíméletlenül, megalkuvás nélkül a proletárok és szegény parasztok közös elnyomója: a tőkés termelésen alapuló társadalmi rendszer elpusztításáért" — írta beköszöntőjében a lap. „Szilárdan állunk az osztályharc alapján. Ennek felfüggeszthetőségét semmi körülmények között sem ismerjük el. Valljuk a hamisítatlan forradalmi marxismust..."

28 24 Az őrszem, 15. évf. 1918. 25 Lukács... i. m. 87. o. 26 Uo. 90. o. 27 Megjelenik hetenként kétszer: szerdán ós szombaton. Előfizetési ára 1 hónapra 1 rubel 60 kopek, 3 hónapra 4 rubel. — Előfizetni postautalványon és levélben is lehet. Moszkva, Drezden szálló 254. — Az előfizetési felhívás megjelent: Szamuely Tibor: Miért hullt le a cári korona? Moszkva, 1918. (Forradalmi írások 5.) A borító hátlapján. 28 Szociális Forradalom, 1. évf. 1918. 1. sz. 1. o.