Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

Ennek a lapnak a szerkesztőségében tanultak azok a magyar kommunisták — javarészt korábban is újságírók —, akik a Kommunisták Magyarországi Párt­jának megalakulása után kezükbe vették a magyar sajtó, egyben a kommunista katonai sajtó ügyét. A kommunista proletárkatonák első lapja, a Vörös Katona 1919 januárjában je­lent meg. Ugyancsak Vörös Katona volt a címe annak a lapnak, amely a Tanács­köztársaság kikiáltása után a makói Vörös Hírlap mellékleteként jelent meg; másik vidéki katonalap volt a győri Katona Újság. A Tanácsköztársaság legna­gyobb példányszámú és legjobban szerkesztett, máig elevennek és frissnek ható katonai lapja a hetenként háromszor megjelent Proletár Hadsereg volt. MEGJELENT A VÖRÖS KATONA ,,A proletárság forradalmi úton való felszabadításának úttörői, öntudatos pro­letárkatona elvtársaink »Vörös Katona« címmel hetenként egyszer megjelenő la­pot indítottak, amelynek első száma tegnap jelent meg. Az ügyes, tartalmas kis lap homlokán viseli a ma és a kommunizmus megvalósulásáig mindig legaktuáli­sabb jelszót: Minden hatalmat a munkások és katonák tanácsának!... A lap több érdekes cikkében, gazdag és változatos hírrovatbán a proletárkatonák ügyeivel foglalkozik." 29 Az első magyarországi szervezett kommunisták a párt megalakításával egy időben agitációs munkát kezdtek a katonák, leszerelt altisztek, rokkantak között. A munkát a Katonabizottság irányította. 30 A szervezés 1919 elejére olyan ered­ményeket ért el, hogy a Vörös Újság Pártügyek rovatában hírül adhatta: ,,A kom­munista katonák 1919. január 27-én alakították meg a kommunista csoportot". 31 A bizottságot ekkor, mint az első Katonabizottság tagja, Szántó Béla irányította. A lap szerkesztőjét a későbbi feldolgozások Szántó Béla személyében jelölték meg. Korabeli utalás azonban erre nincs, visszaemlékezéseiben maga Szántó Béla sem tesz említést arról, hogy lapot szerkesztett volna. Sajnos, már nem élnek azok, akik ebben a kérdésben részletesebb felvilágosítással szolgálhatnának. A Hadtör­ténelmi Levéltár visszaemlékezés-gyűjteményében arra többen utaltak, hogy a Vörös Katona az Üllői út és Ferenc körút sarkán álló Mária Terézia laktanyában készült, de a szerkesztő személyéről ők sem tettek említést. 32 29 Vörös Újság, 1. óvf. 1919. 18. sz. A továbbiakban — VU 30 A Katonabizottságban Münnich Ferenc, Krammer Sándor és Korvini Árpád dolgozott. Milei György: A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának történetéhez. Párttörténeti Köz­lemények, 4. évf. 19Ő8. 4. sz. 81. o. A továbbiakban — Milei; PtK. 31 VU 1. óvf. 1919. 18. sz. , 32 Hajdú Pál visszaemlékezése. „Szántó Béla elvtárs szerkesztésében megjelent a Vörös Katona". Hajdú Pál: A kommunista sajtó. Uj Március 1929. 3. sz. A Vörös Katona szerkesztőségének többi tagjáról nem szólnak a visszaemlékezések, sem a későbbi feldolgozások. Egyedül Szántó Bélát említi meg Siklós András is két munkájában: A magyar­országi sajtó a forradalmak időszakában 1918—1919. Magyar Könyvszemle, 79. évf. 1963. 1—2. sz. 78. o., és Az 1918—1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások. Budapest, 1966. Tankönyvk. (Magyarország legújabbkori történetének forrásai és irodalma) 61. o. Mindössze a Szinkovich Márta közlésében megjelent Két dokumentum a Tanácsköztársaság előz­ményeiről — PtK 6. évf. 1959. 1. sz, — említi az 1919. február 21-i letartóztatásokkal kapcsolatosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom