Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

mányos feldolgozása és az első kiállítás felállítása idejére, de figyelembe véve. hogy a létszám így is kétszeresére emelkedett, jelentős lépésnek mondható. A múzeum vezetősége egyébként is hajlamos volt maximalista törekvésekre. Ezt bizonyítja egy 1927-ben készített, s a teljes kiépítés utánra vonatkozó szervezeti és állomány tervezet, amelyben a szervezetszerű létszámot 84 főre javasolják. Még ugyanabban az évben lényegében azonos szervezet mellett 51 főre szállítják le a végleges létszámot, amelyből 35 főt azonnali szükségletként jelölnek meg, 16 fő beosztására később és fokozatosan kerülne sor.

27 Ezt az 51 főre lecsökkentett létszámot azonban a későbbiek folyamán sem érte el a múzeum. A 30-as évek elején kialakult, s állandónak mondható létszám 40 körül mozgott, amelyből 30 körüli volt a szervezetszerű hely, a többi tiszteletdíjas és szerződésesi volt. Ismerjük a múzeum 1928 — 38-as, 10 éves tervét,

28 ami szintén maximalista törekvésekre vall. Ez több forrásból fakad. Már maga a szervi határozványok is túl széles területet jelöl meg a múzeum feladatául. A múzeum vezetősége pedig — konkrét példákon szemlélhetően — az amúgy is általánosságban megfogalmazott feladatokat a lehető legtágabban értelmezte, olyan mértékben, ahogyan egyetlen múzeum sem tette a maga területén. A feladatkör ilyen át nem gondolt meghatározásának és értelmezésének volt a következménye azután a túlzott létszám- és anyagi igény, amit a fölöttes hatóság természetesen nem akceptált. A sokat akarás másik oka az, hogy a múzeum vezetősége a meginduló és kilátásba helyezett felkarolás iránt túlzott reményeket táplált. A 10 éves terv egyébként számos érdemes és értékes elképzelést tartalmazott, s közülük nem egy ma is aktuális. A felszabadulás óta jó néhány tervpontja, szocializmust építő társadalmunk igényeinek megfelelő módon, bár más, arra illetékes fórumok kezdeményezésére és tervei szerint meg is valósult. Tlyen pl. a budai Várnak történelmi stílusban való megtartása, a nem korhűen restaurált részek megfelelő visszaállítása, a lerombolt várkapuk felépítése stb. stb. Az elhelyezés, valamint a létszám rendeződésén és az anyagi dotálás javulásán kívül 1928-ban oldódott meg az intézmény már említett, talán legfájóbb problémájának, kétlakiságának kérdése is, mégpedig a múzeum részéről óhajtott formában : 1928. július 1-el a múzeum visszakerült a honvédelmi miniszter fennhatósága alá.

29 A hadsereggel meglazult, vagy nehézkessé vált kapcsolatok gyorsan helyreálltak, s az addig szeparálódott intézmény szilárdabb talajon folytathatta útját. Az alapvető problémák rendeződésével, 1929 végén, amikor már a kiállítás felállítása is előtérbe került, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter — a vonatkozó dokumentumok terminológiájával élve — „szakfelülvizsgálatot" rendelt 27. MAt. Mt.-1927. 28. Hadimúzeumi Lapok, 1928 novemberi .szám, 51. o. 29. Honvédségi Közlöny, 1928. 11. sz. •A 4